Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - Bejelentés bizottsági alelnök megválasztásáról - A statisztikáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ)
655 adatokat. Ennek keretéről, lezárásáról, és szabályozásáról szól az Alkotmánybíróság 15/1991. IV. hó 13i határozata. Tisztelt Ház! A statisztika mint cél, véleményem szerint, a törvény megfogal mazása szerint túl tág. Hiányzik ennek definíciója, és szükségesnek tartjuk meghatározni. Csak abban az esetben fogadható el ugyanis, ha garancia van arra, hogy a statisztikai célból gyűjtött adatokat nem lehet hosszú időn át úgy raktározni, hogy azokból a z adatalany azonosítható lenne. A 20. § szerint az egyedi azonosító adatokat legkésőbb a statisztikai feldolgozás befejezésével törölni kell, illetve már ez előtt is, ha az adatokat átadják. Véleményem szerint ez a megoldás nem kielégítő. Előfordulhat ugya nis - például a népszámlálási adatoknál , hogy a feldolgozás elhúzódása miatt a KSH évekig dolgozik egy hatalmas adatbázison, amelyből azonosítani lehet a személyeket. Itt nem elegendő garancia az, hogy a KSH ezeket a személyes adatokat másnak nem adhatja tovább. Két lépcsőben lehetne biztosítani a személyes adatok ilyetén védelmét. Az egyik: elő kell írni, hogy az adatfelvétel után a legrövidebb időn belül külön kell tárolni a személy azonosságára alkalmas adatokat azoktól, amelyek erre nem alkalmasak. Pé ldául a név és az iskolai végzettség nem szerepelhet együtt az adathalmazban. Az egészségi állapot, a gyermekek száma viszont igen. Ez a megoldás megengedi, hogy a feldolgozás során a külön tárolt adatokat ismét összevessék az átlagos szinten, és nem az eg yedi szinten. Ha a feldolgozás befejeződött - és ez a második lépcső , akkor törölni kell a személyazonosításra alkalmas adatot - például a név, vagy a belső azonosító számjel. De ez a fajta gondolat már szerepel a törvényjavaslatban, de ezt mi egy másodi k lépcsőnek gondoljuk. Egyébként pedig az olyan személyes adatokat, amelyek az állami nyilvántartásban már szerepelnek, mi akkor tartjuk szerencsésnek, hogyha ott megvan ennek a gyűjtése, és a zártsága is biztosított. Ha ezeknek a feldolgozott mivolta kerü l be a Központi Statisztikai Hivatalba. Itt, ha jól értelmezem a törvényalkotó szándékát, az szerepelne, hogy azokra a személyekre vonatkozó adatok bekéréséről lenne szó, amelyeknél valamilyenfajta - népességnyilvántartási szempontból vizsgálandó - terüle ten változás történt. Tehát lakcímváltozás, névváltozás és egyéb. Tehát a változásban érdekeltek, nem pedig az összes személyi adatai egy adott személyről. Ezekhez a kérdésekhez kapcsolódik még, hogy a törvénytervezet következetlenül használja az adatalany azonosítására alkalmas adat fogalmát. Szól személyes adatról - 8. § (3) bekezdése , statisztikai célt szolgáló személyes adatról - 18. § (2) bekezdése , egyedi adatról - a 19. § és 22. §. Az egyedi adat nyilvánvalóan szélesebb fogalom, amely magába fogl alja a természetes személyek és a nem természetes személyek, azaz az összes adatalany azonosítására alkalmas adatot. A félreértések elkerülése végett előnyös lenne a törvénytervezet elején, illetve már magában a törvényben néhány fogalmat meghatározni, köz tük a személyes adatokét, az adatvédelmi törvénynek megfelelően, vagyis minden olyan adatot, amely önmagában vagy más adatokkal együtt alkalmas a személy azonosítására. Ha pedig az összes adatalanyról van szó, akkor meg kell határozni az egyedi adat, vagy - a német statisztikai törvény alapján - a segédismérv fogalmát. Zárójelben megjegyzem, hogy ugyancsak definíciós probléma van a 19. § (2) bekezdésében, ahol a törvényjavaslat, a törvénytervezet költségvetésből gazdálkodó állami, társadalmi szervezetek köt elezettségéről beszél, és nem válik egyértelművé, hogy itt milyen költségvetésről van szó. Az állami költségvetésből gazdálkodókról, avagy minden olyan szervezetről, amelyik költségvetésből gazdálkodik. Ennek a köre értelemszerűen jóval tágabb, mint azokna k a köre, amelyek állami költségvetésből gazdálkodnak. Külön problémát jelent még az - és itt már visszacsatolnék az első részben elmondott mondatokra , hogy a természetes személyek közül néhányan vagy számottevően egyéni vállalkozóként is gazdálkodnak. T ehát egyrészről szükséges a gazdaságstatisztikai célok miatt az egyéni vállalkozóknak a gazdálkodási tevékenységre utaló adatait is begyűjteni, ugyanakkor számukra - miután ők természetes személyként vannak megjelölve, az adatvédelmi törvény hatálya alá es nek , számukra nem tehető kötelezővé ez az adatszolgáltatási kötelezettség.
