Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - Bejelentés bizottsági alelnök megválasztásáról - A statisztikáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ)
653 SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Keleti emlékirata szerint, mely 1869ben keletkezett, a statisztikai adatok gyűjtésére két út kínálkozik a véleménye szerint. Vagy az, hogy az illető minisztérium kezdeményezi a statisztikai adatok gyűjtését, vagy pedig a Statisztikai Hivatal maga lesz feljogosítva közvetlen összeköttetésbe lépni mindazon kormányi, közigazgatási vagy társadalmi közegekkel, melyektől statisztikai adatok várhatók. Ez az utolsó rész egy idézet volt tőle. Az első, tehát a minisztériumi adatgy űjtés, két irányt enged meg szerinte. Vagy maga a minisztérium dolgozza fel, és bocsátja közre az általa gyűjtött adatokat, vagy csak gyűjti, illetőleg beszerzi, feldolgozásukat és közlésüket a Statisztikai Hivatalra hagyván. A modern piacgazdasági rendsze rben ennek a két rendszernek egymás mellett olajozottan kell működnie és harmonizálnia kell. A szempontok, amelyek szerint ennek érvényesülnie szükséges, az a tájékoztatás szempontja. Tájékoztatás egyfelől az államhatalmi szervek számára, hogy döntéseik el őkészítése folyamán pontos és korrekt adatokhoz jussanak mind a kormányzat, mind az Országgyűlés, mind az önkormányzatok és tájékozódás, tájékoztatás a közvélemény számára. Ennek az ismérvnek kell eleget tennie a statisztikáról szóló törvénynek is, hiszen nemcsak a hivatalos statisztikai szolgálatról kíván szólni a szabályozás. A tájékoztatás szempontjából két dolgot kell még a továbbiakban is figyelembe venni, a nyilvánosság terjedelmét és ennek érdekében a védelem szükségességét. A védelem az adatvédelmi törvény szempontjai szerint kívántatik figyelembe venni és erről külön egy hosszabb részt mondani kell és rövidebben inkább csak ezen törvényjavaslat gazdaságpolitikai szükségszerűségéről beszélnék. A statisztikai adatgyűjtések néhány pontban vázolt témába n azért szükségesek, hogy gazdaságpolitikai döntések előkészítésekor ezeket mind figyelembe lehessen venni, illetve ahhoz, hogy korrekt és egyenes képet tudjunk kapni a magyar társadalom és gazdaság helyzetéről, és hogy ezeket az adatokat továbbítani tudju k a nemzetközi összehasonlításba, ami szükséges értelemszerűen mind az IMFet jelentő Világbankkal történő tárgyalásokhoz, mind pedig más kölcsön- és hitelfeltételekhez. Ilyen adatok, amelyek szükségesek és gyűjtendők lennének a tőkepiac alakulásának figye lése, a GDP évközi alakulásának mérése, a fogyasztói árak közlése, a létminimum havonkénti alakulása, a csődstatisztika, a munkanélküliség figyelése és ezen számokon alapuló következtetések levonása, a beáramló termelőtőke, a vegyesvállalatok arányának sze repe, a mezőgazdasági földterület, az erdő- és vetésterület, valamint az állatállomány felmérése. Ezek tehát olyan témakörök, amelyek szükségesek ahhoz, hogy átlátható képet kapjunk. A fent említett dolgokat azért voltam kénytelen hangsúlyozni, mert a stat isztikáról szóló törvényt nem lehetséges csupán a hivatalos szolgálat szempontjából figyelni, és nem lehet csak a KSH, a Központi Statisztikai Hivatal szempontjából figyelni hanem meg kell nézni az állam, illetve az államhatalomhoz kapcsolódó információs r endszerek egészét. Ebbe a rendszerbe éppúgy beletartozik a TÁKISZ, mint az APEH, a cégbírósági nyilvántartások és más olyan regiszterek, illetve regiszterek hiánya, amelyek - hogy konkrét példát hozzak - az állami vállalatok felmérését tisztán megmutatnák, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy privatizáció során milyen döntéseket lehessen hozni. A gazdaságstatisztika szempontjából még 4 elemet emelnék ki, amely fontos lenne ahhoz, hogy korrekt és európai szintű statisztikai adattárral rendelkezzünk. (17.50) A nemzetközi összehasonlításban négy dolog komoly és releváns kérdésként vethető föl, hogy mennyire van ennek egyenesen mérhető és hiteles számítása. Az egyik a költségvetés elszámolása, a másik a fizetési mérleg felmutatása; és két nyilvántartás, az egyik a pénzintézetekről szóló nyilvántartás, a másik pedig az előbb említett állami vállalatok nyilvántartása. Ezekről egyrészt a Bankfelügyelet rendelkezik, másrészt pedig az ÁVÜ kellene, hogy regisztert alkosson. Ezek ma
