Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - Bejelentés bizottsági alelnök megválasztásáról - A statisztikáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - NYERS REZSŐ, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
650 rendszerének egységes volta legyen az első számú garancia arra, hogy mind a mikro, mind a makrogazdaság vonatkozásában helyes következtetéseket lehessen levonni. (17.30) Fontosnak tartom, hogy a létrehozásra kerülő Országos Statisz tikai Tanács meghatározó legyen az adatok koordinációjában. A statisztikai eszközrendszereknek is rendelkezésre kell abban állniuk, hogy időben, módszeresen, és ahol annak megvannak a feltételei, megelőzően fel lehessen lépni az átalakulás és a piacgazdasá g vámszedőivel szemben. A törvénytervezetet alapjában véve jónak tartjuk. Illeszkedik a fejlett piacgazdaságok hasonló szabályozásához. Ez az illeszkedés is segítheti közeledésünket NyugatEurópához. A beterjesztésre kerülő módosító javaslatok beépítésével javaslom a Kisgazdapárt 36os frakciójának nevében a törvény elfogadását. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Nyers Rezső képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselő csoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Nyers Rezső, az MSZPképviselőcsoport nevében NYERS REZSŐ, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Országgyűlés! Az 1973. évi statisztikai törvényt kétségtelenül fel kell váltania ennek az új törvénynek, amely illeszkedik már a piacgazdaság működéséhez, meg a modern demokrácia követelményeihez. A hároméves előkészítő munka eredményeként úgy vélem, lehetőségünk van arra, hogy a törvény oldaláról jól alapozzuk meg a honi statisztika jövőjét. A szocialista pa rlamenti csoport részéről szükségtelennek tartom azt, hogy a statisztika kapcsán politikai bírálatot mondjak mindarról, amit a statisztika is közvetít számunkra, azaz a társadalom gazdasági és szociális állapotáról. Arra sok más alkalom adódik. Most csak a mérés és az információ problémájáról kívánok szólni. Abból indulok ki, hogy a társadalomnak elemi érdeke a korszerű, színvonalas statisztikai szolgálat léte és zavaratalan működése. A demokratikus pártoknak, a kormányzóknak és az ellenzékieknek egyaránt f ontos, hogy a statisztika tükrében hű képet kapjanak a társadalomban végbemenő folyamatokról. Közös érdekük, hogy időben kapják a statisztika információját, és abban sem térhet el az érdek, hogy a statisztikai szolgálat politikasemleges szemléletben működj ön. Ha a társadalom tükre, azaz a statisztika a valóságról ad pontos képet, akkor a különböző politikai elemzések is a valóságban létező alternatívát fejezhetik ki az intézkedők és a választók számára is. Ezzel jobbítható a tá rsadalmi cselekvés, meg a politikai viták társadalmi hasznossága. A statisztikai adatgyűjtés programozását helyesen tekinti alapvető fontosságúnak ez a javaslat. A programmal kapcsolatban négy oldalról jelentkeznek az igények. Az állami szervek részéről - ebbe a kormányzat mellett az Országgyűlést is bele kell érteni , továbbá a gazdálkodás szférájából, a tudomány világából, végül pedig a széles közvélemény oldaláról. Az igények, ha nem is ebben a tagolásban, de kifejeződnek a preambulumban. Vitatni lehet viszont, és a magam részéről vitatom is azt, amit a javaslat az adatgyűjtési program fő területeiről mond. Pontosabban hiányolom azt, amit nem említ, holott nagyon fontos a statisztikát igénylők számára. Nem kifogásolom a népmozgalmi adatgyűjtésről szóló s zövegrészt. De azt igen, hogy csupán ennek a területnek szentel kiemelt figyelmet a javaslat - holott ez régóta és ma is kitűnően művelt
