Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - Bejelentés bizottsági alelnök megválasztásáról - A statisztikáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSA ANDRÁS, a Független Kisgazda képviselőcsoport vezérszónoka:
648 bürokratikus koordinációs elemeinek túlsúlya, a piacgazdasági berendezkedéshez képest más megítéléseket követel meg a statisztikától is. Nos, a jelenleg még érvényben lévő statisztikai törvény ezen korábbi beidegződés nyoma it viseli mind az adatfelvételezés megtervezésében, az adatok felvételében, a feldolgozásban, a tárolásban, az átadásbanátvételben, a rendszerezésben, a közzétételben és a védelemben is. Megváltozott az alapinformációk bázisa, az a társadalmigazdasági kö zeg, amelyből az alapinformációk származtathatók. A tulajdon szerkezeti átrendezésének, valamint a több területen szektorsemlegesség irányába mutató, jogszabályi alapon nyugvó meghatározások a statisztikától is megkövetelik a rugalmas alkalmazkodást. Fenti megállapításaim megerősítésére hadd idézzem az Állami Számvevőszék most készült és a napokban széles körű ismertetésre kerülő jelentésének néhány megállapítását. Ez egy vizsgálati anyagból való. A jogi személyiségű gazdasági szervezetek számát a KSH figye li, és ezekre tartalmaz információkat. A nem jogi személyiségű gazdasági társaságok törzsadatállományát a KSH az APEHtől átvette - nem vette át azonban az egyéni vállalkozások törzsadatállományát, mivel az adóigazgatási jogszabályok az átadást nem tették lehetővé. A cégbíróságok szervezett adatszolgáltatásra nem vállalkoztak. Mindebből az következik, hogy ma Magyarországon nincs sehol kontrollált, teljes körű szervezeti nyilvántartás. A gazdálkodó szervezetek hatalmas tömegét a jelenlegi nyilvántartási ren dszerek egyike sem képes átfogni. A számviteli törvény hatálybalépése óta a legteljesebb információval a cégbíróságok rendelkeznek, őket azonban a hatályos törvények nem kötelezik a cégek tulajdonosi szerkezetének, vagyonának, vagyonátváltozásainak nyilván tartására és statisztikai célokra történő átadására. Egy ilyen törvény, mint a statisztikáról szóló, nem készülhet csak a mának, társadalmi viszonyaink és gazdasági tényezőink átrendeződései még hosszú ideig nem fejeződnek be - ennélfogva ezt úgy kell mega lkotni, hogy nyitott legyen. Fel kell készülni, hogy kezelni tudja a várható és tervezett változásokat, anélkül, hogy a törvény alapvetően módosításra kerülne. Az első fontos és általános elvi kérdés tehát a törvénytervezettel szemben, hogy nyitotte egy v áltozó feltételrendszer történéseinek értelmezésére, ki tudjae azt fejezni, és olyan időben teszie, amikor a visszacsatolás még a jelen eseményeit is képes hatékonyan, a kívánt irányba befolyásolni. A nyitottság alapja a rugalmas, előrevivő kapcsolat a K özponti Statisztikai Hivatal és a szervezendő Országos Statisztikai Tanács között. A törvény 3. §ában felsorolt statisztikai szolgálathoz tartozó szervek információgyűjtésében és az adatok átrendezésének folyamatában az együttműködési hajlandóság rendkívü l fontos. (17.20) Elkerülhető a nyitottsággal és az operativitással az az állapot, amely jelenleg a magyar gazdaság készleteire és egyáltalában vagyonaira vonatkozóan fennáll. Ilyen mértékű dezinformáltságot nem lehet megengedni. Most újra idézek az előbb hivatkozott ÁSZjelentésből: "A központi szabályozási és feldolgozási rendszer természetszerűleg, többek között a használhatatlanság okán is felbomlott, illetve bomlik fel attól a pillanattól kezdve, amikor a piacgazdálkodásra való áttérés, a valódi tulajd onváltás megindul. Így az a helyzet állt elő, hogy az állam gazdálkodói vagyonát nemzetgazdasági szinten tükröző régi információs rendszer már nem, az új, a piacgazdálkodás logikájának megfelelő információs rendszer pedig még nem működik. Ma Magyarországon nincsen olyan szervezet, ahol a szervezeti változásokat folyamatosan követő, teljes körű nyilvántartás működne. Így ma az állam vállalkozói vagyonai ellenőrzött és teljes körű számbavételének és változásai követelésének még elvi feltételei is hiányoznak. Ezen túlmenően az állam vállalkozói vagyonának információs rendszere a nemzetgazdaság információs rendszerének is része. Kiépülésének hiánya miatt ez sem működhet teljes egészében."
