Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - Bejelentés bizottsági alelnök megválasztásáról - A statisztikáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
646 A statisztika ismérveinek lényege mindenképpen az, hogy az állam nélkülözhet etlen eszköze. Képviselőcsoportunk az előttünk fekvő törvénytervezet minősítését azzal kezdte, hogy mindenekelőtt felállította azokat a követelményeket, amelyeknek meg kell, hogy feleljen ez a törvénytervezet. Mindenekelőtt az a véleményünk, hogy a statisz tika rendszerének alkalmazkodóképesnek kell lennie; alkalmazkodnia kell a rendszer alapjait képező más törvényekhez, azokkal szoros összhangot kell biztosítania. Így például egészen más követelményeket támasztunk a diktatúrában vagy demokráciában a statisz tikával szemben, ugyanúgy mint piacgazdaságban vagy tervgazdaságban, többségi állami tulajdon vagy vegyes tulajdon esetén más és más követelményeket kell kielégítenie a statisztika rendszerének. Fontos követelménynek tartjuk a statisztikai rendszer hatékon yságát. Gyakran megfeledkezünk róla, képviselőtársaim - és az országban elsősorban a statisztikával foglalkozó adatfeldolgozók feledkeznek erről meg könnyen , hogy minden adatnak ára van. Ez ma különösen fontos egy törvény minősítése során. Azt kell vizsg álnunk, ebből a szempontból alkalmase az a szervezet, amelyet ez a törvénytervezet majdan felállít a statisztikai feladat teljesítéséhez, és egyáltalán milyen munkamódszerek lesznek azok az alkalmas módszerek, amelyekkel a statisztikai rendszer működni tu d. Felszólalásomban ezek után arról szeretnék beszélni, mi a szabaddemokraták véleménye, figyelembe véve az előbbi követelményeket, erről a törvénytervezetről. Mindenekelőtt hogyan felel meg ez a törvénytervezet a demokrácia alapjait is lerakó más törvénye knek, így elsősorban például az adatvédelmi törvénynek. Azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, bevezetőben, hogy az adatvédelmi törvénnyel való összhang teljességgel hiányzik a törvénytervezetből. A javaslat 13. §a például ellentétben áll az adatvé delmi törvény 3. § (3) bekezdésével, amikor lehetővé teszi, hogy az országos statisztikai adatgyűjtési programot a Kormány - ha az a feladatai ellátása érdekében szükséges - év közben, saját hatáskörében kiegészítheti. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a Kormány rendeletben bármilyen adatgyűjtést és szolgáltatást kötelezően előírhat a szolgáltatók számára. A törvényjavaslat 20. §a és 22. §a (5) bekezdése által megvalósítani szándékozott rendszer alkotmányossági szempontból egyenesen tarthatatlan. A sz óban forgó törvényhelyek lényegében azt mondják ki, hogy a természetes személyre vonatkozó, egyedi azonosításra is alkalmas adatok átadása az öszszes létező állami és nem állami nyilvántartásokból a KSH részére kötelező. A személyes adatok köréről a 22. § (5) bekezdéséből annyit tudunk meg, hogy ezt külön jogszabály határozza meg - ez már csak azért is alkotmánysértő, mert ilyen rendelkezést legfeljebb törvény vezethet be, és nem akármilyen jogszabály. Nem kevésbé tarthatatlan a 22. § (6) bekezdésének azon rendelkezése, amely a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv számára megengedi, hogy statisztikai adatállományait összekapcsolja. Az adatvédelmi törvény 7. § (1) illetve (2) bekezdései ezt részint tiltják, részint ahhoz a feltételhez kötik, hogy az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesüljenek. A Központi Statisztikai Hivatal a 22. § (5) bekezdésében megkapott felhatalmazás alapján minden létező információhoz hozzájuthat egyedi azonosításra alkalmas módon. Ezeket a lény egében hatályában fenntartott személyi szám alapján technikailag könynyedén összekapcsolhatja, tehát potenciálisan a személyes adatok feletti önrendelkezési jog érvényesülési esélye a nullával lesz egyenlő. Alapvető alkotmányos követelménynek tekintendő, h ogy a KSH kizárólag anonimizált, azaz egyedi azonosításra alkalmatlan adatokat gyűjthessen és kezelhessen. És mi a helyzet a hatékonyság követelményével? Előrebocsátom, e téren már kedvezőbb a véleményünk a törvénytervezetről. A törvény indoklásában az elő terjesztő alapelveket fektet le, amelyek közül különösen az ötödiket emelném ki, amely szerint a múltból bizonyára sok példát lehetne felhozni az indokolatlan párhuzamos adatgyűjtésekre. A törvénynek és főleg a végrehajtási utasításnak ezért kellő biztosít ékot kell tartalmaznia e cél elérése érdekében. Itt főleg arról van szó, hogy vane kellő tekintélye és jogi felhatalmazása a KSHnak arra, hogy adott esetben egyes minisztériumok sajátos érdekeivel szemben érvényesítse - költségkímélés érdekében, párhuzam os
