Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 23. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - A társadalombiztosítási képviselők 1993. évi választásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SOLT OTTILIA (SZDSZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
595 Két jogintézményért kívánok szót emelni: ez a társadalombiztosítás önkormányzata és az üzemi közalkalmazotti tanácsok. Mindkét döntése a Parlamentnek hosszú történelmi múltra tekint vissza, az egyik több mint egyesztendős, a másik is lassan eléri egyéves születésnapját. Több mint egy évvel ezelőtt döntött úgy a Parlament, hogy a társadalombiztosí tás, az egészségbiztosítás, illetve a nyugdíjbiztosítás vezetését önkormányzatra kívánja bízni. Átmeneti megoldásként fogadta el a felügyelőbizottságokat a társadalombiztosítás élére. Úgy vélem, nem csupán a szombaton született érdekegyeztető tanácsi megál lapodás kell, hogy arra késztessen minket, hogy minden erőnkkel az önkormányzatok létrehozása mellett érveljünk, hanem a saját korábbi döntésünkhöz való ragaszkodás is. A felügyelőbizottság átmeneti jogintézmény volt. Kulin Sándor képviselőtársam utalt rá, hogy hatásköre kevesebb, mint amennyi az önkormányzaté lesz, és nem hiszem, hogy komolyan gondolja, hogy a parlamenti felügyelet elegendő biztonságot ad ahhoz, hogy az érintett társadalmi rétegeket valódi kompetenciával bevonjuk a rájuk vonatkozó döntések be. Nem hiszem, hogy valóban érvelni tudna amellett, hogy egy olyan felügyelőbizottság, amelyik a parlamenti pártok konszenzusán alapul, a biztosítottak széles köreit tudja személyében képviselni, és azt sem hiszem el, hogy komolyan gondolja, hogy egy erős orrendes parlamenti bizottság a képviseltek széles körű társadalmi képviseletét képes megjeleníteni. (17.20) Eddig még nem esett szó a másik jogintézményről. Az előttünk fekvő törvényjavaslatok konkrét döntésein múlik, hogy leszneke é s mikor lesznek végre Magyarországon üzemi közalkalmazotti tanácsok. És bár most látványosan hangosan beszélgető képviselőtársaimat feltehetően nemigen érdekli, hogy az 1992. július elsején hatályba lépett törvénynek most már nyolc hónap múltán képese a P arlament érvényt szerezni, elmondhatom nekik, hogy a munkavállalók széles tömegeit igenis érdekli. Megválasztották választási bizottságaikat. Ezen a héten kifüggesztik a jelöltek névsorát. Itt a Parlamentben pedig még mindig azon vitatkozunk, illetve vitat koznánk, ha a képviselőket legcsekélyebb mértékben is érdekelné az, ami a munka világában történik, hogy a Munka Törvénykönyvének közel nyolc hónappal a hatálybalépése után végre érvényt szerezhetünke. A második megjegyzésem - Solt Ottilia után igen kevés újdonságot tudok erről mondani - a tripartit érdekegyeztetés társadalmi hitelének erősítése érdekében szól. Kulin Sándor képviselőtársam kétszer is utalt arra, hogy itt a 20 vagy 25%os limitről van csupán szó. Nagyon szeretném, ha képviselőtársaim figyel nének arra, hogy az alternatíváknak nem csupán a limit a tárgya. A tárgya az is, hogy mi történik az esetlegesen eredménytelen választási procedúra után. És nagyon nem mindegy, hogy hogyan válaszolnak erre a kérdésre. Hiszen az egyik alternatíva, amelyet B alás István képviselőtársam és néhány társa neve fémjelez, azt mondja, hogy az eredménytelen választási forduló után marad az ideiglenesként elfogadott jogintézmény: a felügyelőbizottság. A másik alternatíva pedig: Kincses Gyula képviselőtársam által aláír t alternatíva kimondja, hogy a választási forduló után az elért eredmények szerinti erősorrendben delegált módon ugyan, de létrejön a társadalombiztosítás önkormányzata. Nem hiszem, hogy egyszerűen arról lenne szó, hogy a Kormány képviselője az elnök kérés ére melyik javaslatra válaszol igennel vagy nemmel. És nem hinném, hogy Frajna Imre képviselőtársam valóban ennyire naiv. Voltunk már részesei olyan szavazási procedúrának, ahol a miniszteri igen után elhangzott ismeretlen helyről egy felkiáltás, hogy ez a z. Akkor a kormánypárti képviselők tudták, hogy ez az a javaslat, amelyikre a Kormány képviselőjének igenje ellenére nemmel kell szavazni. Nagyon kiváncsi vagyok, hogy melyik lesz az a javaslat, amelyik ilyen alapon a többség támogatását megkapja. (Taps a bal oldalon.)
