Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 23. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - INOTAY FERENC, DR. a KDNP vezérszónoka:
561 Nem akarom az előttem szóló képviselőtársaimat megismételni, azzal az amúgy is igen kevés és túlterhelt parlamenti időt, munkára szánt időt pazarolnám. Néhány kiegészítőt ezért mondanom kell, előre leszögezem, mondanivalóimat csökkentem a képviselőtársaim irá nti tiszteletből. Ha csúszás van ebben a témában, igen, ebben valószínűleg - sőt tény - a Kormány is felelős lehet, sőt az. Igen, az is igaz, hogy előbb nyújtották be a honvédelmi alapelveket és később a biztonsági alapelveket. (13.10) Té ny az is, hogy mindannyian akarjuk, szeretjük, szeretnénk, ha már meglenne a honvédelmi törvény. A honvédelmi törvény előfeltétele a honvédelmi alapelvek elfogadása, a honvédelmi alapelvek előfeltétele a biztonságpolitikai alapelvek elfogadása. A honvédelm i törvény tehát a honvédelmi alapelveken nyugodhat. Hölgyeim és Uraim! Most végre elérkeztünk oda, hogy az egymásra építkező döntési sorrend betartatik, hisz az előző héten tárgyaltuk a biztonságpolitikai alapelveket. Vissza kell térnem arra - szinte már s zlogen, közhely , hogy Magyarországnak nincs ellenségképe, és a Helsinkiben aláírtak szerint tudomásul vesszük és maradéktalanul betartatjuk a határok erőszakos megváltoztathatatlanságának az elvét. Hiszszük azt is, hogy környezetünk is betartja és vállal ja ezen kötelezettségét. Amikor ez az Országgyűlés megalakult, illetve amikor a szovjet hadsereg Magyarországot elhagyta, és idegen fegyveres erőtől szabad lett az ország, a világpolitikai helyzetet úgy értékelte a Kereszténydemokrata Néppárt honvédelmi sz akértőbizottsága, hogy a kétpólusú világ megszűnése következtében nem lesz szükség a békeszerződésben és egyéb nemzetközi szerződésekben számunkra engedélyezett haderőre azért, mert a biztonságot a világpolitikai körülmények is biztosítják. Úgy reméltük, h ogy - miként a második világháború után Japán - Magyarország a fegyveres erőkre fordítható költségek jelentős részét átcsoportosíthatja a gazdaságba. Japánt, különösen a kezdeti időkben, anyagilag segítette az a tény, hogy gyakorlatilag a katonai költségve tése nulla volt. Úgy gondolom, annak idején rajtunk kívül még nagyon sokan úgy gondolták, hogy egy valóban katonátlan időszak következik. Ennek szellemében változtattuk meg a most is érvényben lévő honvédelmi törvényt úgy, hogy a katonai szolgálatot tizenk ét hónapra csökkentettük. És ezután jött a keserű tapasztalat: számunkra, kereszténydemokraták számára elképzelhetetlen volt az a véres öldöklés, ami déli végeinken zajlik, ami - az általunk is nagyon elítélt - embertelen nacionalizmusból, a másság eltűrés ének képtelenségéből származik. Ez a türelmetlenség minket, magyarokat közvetlenül és közvetve is érint, érinthet. A Kárpátmedencében élő magyarok közül 1920ban a hivatalos demográfiai - valós - adatok szerint 3035% került a trianoni határokon kívülre. Ez mostanra, 1993ra 2025%ra csökkent. Ennek oka az, hogy a magyarokat elüldözték, elnyomásba kerültek, valamint az is, hogy a magyarok egy jelentős része nem meri megvallani magyarságát. Miért mondom ezt? Mint már mondottam, mi elfogadjuk a határokat, a tényeket és a realitásokat. A trianoni Magyarországnak az 1938'41 közötti időben történt - és a Kereszténydemokrata Néppárt részéről méltányosnak és igazságosnak tartott - területgyarapodásának következményein, keserű tapasztalatain okultunk mi is. Minde nki okult. Mi békét akarunk, de ez nem jelenti azt, hogy lemondjunk azon kötelezettségünkről, miszerint azt is akarjuk - és ezért minden, nem erőszakos lehetőséget megragadunk és elkövetünk , hogy a határainkon kívülre jutott magyarok a jelenlegi államukb an biztonsággal és szabadon magyarként élhessenek. Ezt viszont egyesek az ő fenyegetettségüknek - sőt, katonai fenyegetettségüknek - tekintik. Mi nem érezzük magunkat fenyegetve senki részéről, de déli végeink zűrzavaros helyzete mellett gondolnunk kell ar ra is, hogy felelőtlen, tébolyult elmék és személyek ideiglenes jelleggel sárba
