Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - Az egyházak közvetlen állami támogatására jóváhagyott 1993. évi költségvetési keret felosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BETHLEN ISTVÁN (MDF)
516 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönö m. Megjelent a monitoron Havas Gábor képviselő úr neve is, de ő nincs a helyén, nyilván tévedésből. Kérem akkor törölni! Megkérdezem képviselőtársaimat: ki kíván még felszólalni? (Bethlen István jelentkezik.) Dr. Bethlen István képviselő úr. Megadom a szót . Felszólaló: Bethlen István (MDF) BETHLEN ISTVÁN (MDF) (A képviselő mikrofonja nem működik.) Úgy látszik, már alszanak a technika emberei! (Derültség.) Köszönöm, Elnök Úr, a szót! Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Már ré gen jelentkeztem, főtitkárhelyettes úr regisztrálta is, elnézést kérek, ez nem kétperces. Ennek ellenére megpróbálok nem túlságosan hosszú lenni. A szó szoros értelmében mondom, hogy Fodor Gábor igen tisztelt képviselőtársam felszólalásával - sajnálatos m ódon - most nem tudok egyetérteni. Sehol nincsen előírva az, hogy a jogilag elismert - mert formális kritériumokat betartó és ezért bejegyzett - egyházi közösségek a magyar adófizetők pénzéből azonnal és automatikusan támogatandók. Erről szó sincs! Ez két teljesen különböző dolog, mint ahogy kedves képviselőtársam a kereszténydemokraták oldaláról, dr. Giczy ezt már jelezte is. Itt semmifajta összefüggés nincs. Nekünk kizárólag arról kell dönteni, hogy a magyar adófizetők nagyon is szűkös lehetőségeit figyel embe véve, mely egyházakat és hitközségeket tartunk arra érdemesnek, hogy a társadalomért, az államért folytatott tevékenységükből folyóan állami támogatásban, pénztámogatásban részesítsük. Igen tisztelt képviselőtársam - és megint hangsúlyozom, hogy nagyo n komolyan mondom ezt , Mészáros István László a statisztikákról beszélt, és helyesen megjegyezte, hogy a magyar lakosság körülbelül 70%a részesül ma is 47 év nemzeti szocialista és utána nemzetközi szocialista agymosása után, tudniillik mind a kettőt eg y tartotta össze, a közös nevező volt az egyház, a vallás, a tradícióellenesség. Nos, 47 év agymosása után a lakosság 70%a még mindig nem belekereszteltetik egy egyházközösségbe, hanem egyszerűen megkereszteltetik. És valóban, jó néhányan néhány évre, é vtizedre elbúcsúznak az egyháztól. Ez nem kérdés. De ugyanúgy több mint 70% egyházi temetésben részesül. Ez magyarul azt jelenti, hogy életének végén vagy ő maga megfelelő végrendelettel vagy a család úgy érzi, hogy a megboldogult ezt kéri, ezt kérte volna . Teljesen irreleváns, hogy a 70 évben mi történt, ha a végén az egyháztól ismét ő maga, végrendeletében vagy hozzátartozói kérik ezt, akkor ezek közé a vallásfelekezetek közé, egyházak résztvevői közé sorolandó. Tehát jók a statisztikák, amelyek itt támad ás alá vétettek, és valóban 1% körül maradnak azok az egyházak, felekezetek, közösségek, amelyekről úgy beszélünk, mint amelyek ekvivalensei, mint amelyek egyenrangúak a magyar történelem folyamán kialakult úgynevezett történelmi egyházaknak. Iványi Gábor kitűnő képviselő kollégánk, nagyrabecsült kollégánk! Természetes, hogy nehéz megállapítani, hogy Krisztus egyháza mikor haladta túl a 12 apostol létszámát, mikor érte el a 800 főt, a 3 ezret vagy esetleg, ahogy Pálos államtitkár úr javasolta nagyon helyese n, a 10 ezres létszámot. Egy probléma van: a római császárok és a római állam nem juttatta a krisztusi egyházat semmilyenfajta állami juttatáshoz, tehát nincsen paralel, nem arról beszélünk, hogy milyen számtól kezdve támogatta a római állam Krisztus egyhá zát, hanem arról beszélünk legfeljebb, hogy mikor szűnt meg a szervezett egyházüldözés. Ez Magyarországon 1990. március 25én és április 2án, a szabad magyar Parlament megválasztásakor szűnt meg, mert addig Magyarországon szervezett, ideológiai, állami eg yházüldözés folyt.
