Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - KAPITÁNY FERENC (FKgP)
52 Ez ügyben rengeteg rémhír kering az országban, é s roppant kevés tárgyilagos elemzés hangzik el ez ügyben. Annyit kell tudni erről, hogyha a most javasolt szabályozást bevezettük volna jelen év január 1jétől, ez effektíve kevesebb mint tízezer embert érintett volna, tehát ezek maradtak volna a munkaerőp iacon. A '95ös bevezetésnél ezeknek a száma még tovább csökken, hiszen arról szól a törvényjavaslat, hogy 20 év szolgálati idő szükségeltetik ahhoz, hogy valaki elmehessék az adott korhatárnál nyugdíjba. Tehát ez a '95ös bevezetésnél még kisebb szám lesz . Azt hiszem, hogy egy 56000 fő munkaerőpiacon maradása kapcsán bármiféle munkanélküliségnövekedés rémével riogatni nem igazán fedi a valóságot. Köszönöm. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Kapitány Ferenc a Kisgazdapártból, illetve kis gazda képviselőként. Felszólaló: Kapitány Ferenc (FKgP) KAPITÁNY FERENC (FKgP) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A törvényjavaslat megítélésekor két előzetes megjegyzést kell tenni a tárgyalás időpontját és más, már elfogadott t örvényekkel és rendelkezésekkel való tartalmi összefüggést illetően. Először is sajnálatos, hogy megismétlődött az elmúlt évi, kifogásolható gyakorlat, hogy egy ilyen fontos, az állampolgárokat és munkáltatókat közvetlenül érintő és befolyásoló törvény a k ívánatos január 1je helyett jó esetben március 1jén léptethető hatályba. Ez bizonytalanságot és zavart okoz, mind az ellátásokat igénybe vevő állampolgárok, mind a munkáltatók és vállalkozó járulékfizetők körében. Nem lehet szó nélkül hagyni az ebből fak adó igazgatási többletköltségeket sem. Amennyire természetes az összefüggés a Parlament által már elfogadott és hatályba léptetett törvények között, gondolok itt az állami költségvetésről szóló törvényre, az adójogszabályokra, a szociális törvényre, a társ adalombiztosítási alapról szóló törvényre, annyira szembetűnőek azok a korlátok, amelyeket nem lehet átlépni a jelen törvényjavaslatba foglalt módosítások során. Hiszen tudomásul kell venni, hogy a társadalombiztosítás bevételét és kiadásait, a tervezett h iányát már törvény tartalmazza. Ha a járulékbevételekre vagy kiadásokra most akarnánk lényeges módosításokra javaslatot tenni, azok elfogadása más törvényekre is kihatással lenne. Csak egy példát hozok fel az 1975. évi II. törvény és a végrehajtását szolgá ló kormányrendelet és más, már elfogadott jogszabályok által teremtett ellentmondás jellemzésére. Ez a társadalombiztosítás 1993. évi bevételét jelentősen mérsékli, természetesen másokra ez kedvező hatású, és nehéz eldönteni, hogy most melyiknek örüljünk. (19.40) De nézzük konkrétan, miről is van szó. 1992. március 1től a társas vállalkozások tagjai a naptári év első napján, január 1jén érvényes minimális bér - többségében 8000 forint - után kötelesek legalább a 44 plusz 10%os járulékot megfizetni. Tapas ztalataink szerint az esetek 80%ában csak ilyen jövedelmek alapján fizetnek járulékot. Mielőtt arra gondolnánk, hogy tudnak ebből megélni, megnyugvásul közlöm, hogy ezenfelül a társaság adózás utáni eredményéből társadalombiztosítási járulékfizetési kötel ezettség nélkül veszik fel a többi jövedelmet. Ez a körülmény megszívlelendő. A minimális bérek évközi emelése nem befolyásolta eddig sem a járulékfizetést, de a Kormány 1/1993. (I. 13.) rendelete, ami 1993. február 1től teszi kötelezővé a 9000 forintos m inimálbér alkalmazását, tehát nem január 1től, azt jelenti, hogy a társas vállalkozások tagjaira továbbra is a 8000 forintos minimálbér vonatkozik. Ha ez így marad, akkor ezt egy rossz viccnek, tréfának lehet elfogadni a társadalombiztosítás bevételei sze mpontjából.
