Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FRAJNA IMRE (FIDESZ)
51 újonnan megállapított nyugdíjak átlaga 7000 forint, tehát 400 forinttal magasabb a régieknél, 1990ben már fordult a helyzet, az átlagnyugdíj 8400ra emelkedett, míg az újonnan nyugdíjazottak nyugdíjátlaga 1 000 forinttal volt kevesebb, 7400 forint. A Nyugdíjalap Felügyelőbizottsága 1992ben is ugyanezt a folyamatot már szóvá tette, nem értett egyet az induló nyugdíjak csökkentésére vonatkozó javaslatokkal. Kezdeményezte a nyugdíjskála módosítását, a degresszí v szabályok eltörlését. Nem ezek a javaslatok kerültek elénk. Köztudott, hogy a nők nyugdíjkorhatáremelése nem javítja azonnal a tb. gazdálkodását, az intézkedés évében pedig különösen nem. Most mégis megelőző viták, tisztázó szakmai megbeszélések, foglal koztatáspolitikai elemzések nélkül javasolják a Parlamentnek a következő évezredre is áthúzódó döntést. Ugyanígy elfogadhatatlan számunkra az a ködösítő átértelmezési törekvés, amiről nem szólnék újra, ami az éves, rendszeres nyugdíjemelés összege és szabá lya körül kialakult. Véleményünket már az előző napirend során elmondtuk. A társadalombiztosítás gazdálkodását nem a szigorítások és a járulékalap kiterjesztése állítaná helyre, hanem a vagyonátadás, a profiltisztítás, a kintlévőségek behajtása, a feketemu nka tényének tudomásulvétele, elemzése és szigorú ellenőrzése. Tisztelt Ház! Az eddigieket összegezve: önökkel akarják napokon belül megszavaztatni a női nyugdíjkorhatár 1995től történő felemelését, a rokkantnyugdíj szabályainak elfogadhatatlan szigorítás át, az özvegyi nyugdíj feléledési idejének a csökkentését, a résznyugdíj szabályainak a szigorítását és a garantált minimumösszeg eltörlését, az induló nyugdíjat csökkentő szabályokat, a beszámítási időszak meghosszabbítását, azt a módosítást, amely lehető vé teszi, hogy a minimálbér legyen a nyugdíjalap akkor, ha nem tudok a nyugdíjazást megelőző utolsó 5 évben 900 nap munkaviszonyt igazolni, legyen akár a járulékalapként szolgáló jövedelmem a korábbi 3037 évben az átlagkereset többszöröse is. Önökkel akar ják jóváhagyatni a táppénz, a terhességi, gyerekágyi segély, a gyed összegére vonatkozó szigorításokat, a járulékalap értelmetlen kiterjesztését és a nyugdíjak értékmegőrzésére vonatkozó tavalyi törvény átértelmezését. Meggyőződésem, hogy ennek az előterje sztésnek így nem lett volna szabad a Parlament elé kerülnie. Őszintén sajnálom, hogy viharos bizottsági ülésünk után kormánypárti képviselőtársaim mégis megszavazták és általános vitára javasolták ezt a törvényjavaslatot. A Kormánynak azonban még most is m ódja lenne arra, hogy visszavonja, átdolgozza ezt az indítványt. Csak azoknak a kisebb jelentőségű változtatásoknak kellene most szerepelniük, amelyek nem érintik mélyebben a társadalombiztosítás ellátásait, amelyek nem jóvátehetetlenek, és amelyekhez nem lenne szükség a létrehozandó önkormányzatok véleményére és döntésére. Nem lenne szabad ez ügy kapcsán sem - sem a Kormánynak, sem önöknek - arról elfeledkezniük, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke olyan politikus lett, aki azzal is győzött, hogy egys éges, megbízható nyugdíj- és egészségbiztosítás megteremtését tűzte ki a zászlajára. Kérem önöket, hogy mindezt mérlegelve ne fogadják el így, érdemi módosítások nélkül ezt az előterjesztést. Köszönöm a késői órákban kitüntető figyelmüket. (Taps a bal olda lon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétperces reagálásra kért szót Frajna Imre képviselő úr, FIDESZ. Megadom a szót, és átadom az elnöklést Szabad György elnök úrnak. (Az elnöki széket Szabad György foglalja el.) Felszólaló: Frajna Imre (FIDESZ) FRAJNA IMRE (FIDESZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Egy egészen rövid megjegyzést szeretnék tenni. A vitában több hozzászóló említette itt a női nyugdíjkorhatáremelés foglalkoztatáspolitikai kérdéseit.
