Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. törvényerejű rendelet kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH LÁSZLÓ, DR. (FKgP)
494 Az írásos jelentést megtalálják képviselőtársaim a 9064es szám alatt, úgyhogy erről részleteiben nem szeretnék nyilatkozni, három nagyon fontos momentumra viszont felhívnám kedves képviselőtársaim figyelmét, amelyet - hogy így mondjam - szinte koncepcionálisan tárgyalt meg a mezőgazdasági bizottság, és a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. Jelesül az első kör az elnevezés lenne, ugyanis már az 1888. évi VII. számú törvénycikk - amelyet itt tartok a kezemben , amely a z állategészségügy rendezéséről szól, azt mondja, hogy miniszteri rendeletében az elnevezés alatt marhalevelet említ. Ezt azért emelem ki, mert sok képviselőtársunk szerette volna az elnevezést járlatlevélre módosítani. Úgy gondolom, a régi hagyományok ápo lása ezt semmiképpen sem teszi indokolttá és nem is javasolta a mezőgazdasági bizottság, mert - ahogy mondtam - szinte egyhangúlag, egy tartózkodással a régi mellett tört lándzsát. A másik nagyon fontos témakör az volt, hogy nagyon lényeges jogintézményt á llít vissza tulajdonképpen a marhalevéllel az Országgyűlés, ha elfogadja ezt a törvényt, ugyanis a lakosságnak az egészségvédelmét nagyban elősegíti ez a törvénytervezet, ugyanis ez a törvény azzal, hogy visszahozza a marhalevelet, tulajdonképpen az állato k egészségvédelmét helyezi mindenek elé. (18.10) Ez pedig úgy gondolom, hogy a lakosság tagjainak nem lehet mindegy. Tehát mint jogintézmény visszaállítása nagyon lényeges, nem is beszélve arról, hogy ez harmonizál tulajdonképpen az 1. napirendi pont alatt ma tárgyalt Európai Közösséghez való tartozásunk megállapodásával is, az említett tézisekkel, ugyanis mindenképpen szükség van arra, hogy az állatforgalmat, a járványmentességet az ország megőrizze, ennek pedig a mezőgazdasági bizottság véleménye szerint alapvető jogintézmény visszaállítása a marhalevél. Harmadszor nagyon lényegesnek tartottuk még azt is leszögezni, hogy a marhalevelet díjfizetés ellenében - ebben Glattfelder Béla képviselőtársam javaslatá hoz csatlakozott a bizottság - a tartás, szerzés, vagy elidegenítés helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban pedig a kerületi önkormányzat jegyzője állítja ki, tehát hogy tulajdonképpen a jegyző feleljen azért, hogy a marhalev él kiállítása szabályszerű és hiteles legyen. Végezetül pedig azt említeném meg, hogy a mezőgazdasági bizottság - úgy gondolom, hogy nagyon okosan és higgadtan - úgy foglalt állást, hogy a marhalevélilletékeket nem miniszteri rendeletben, hanem törvényben kell szabályozni. Erről túl sokat nem szeretnék beszélni, mert majd a bizottság tagjaiként felszólalók, közöttük Kertész Zoltán képviselőtársam részletesen ecseteli az összegeket, de azt mindenképpen elmondanám, hogy a bizottság úgy foglalt állást, hogy a korábban benyújtott törvényjavaslat rendeletében szereplő összegeket lényegesen méltányosabban, tehát sokkal alacsonyabb összegben határozza meg azért, hogy ezáltal is támogassuk az állatforgalmat, az állattenyésztést. Köszönöm szépen, elnök úr, ezt szere ttem volna a bizottság előadójaként elmondani. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem, az önkormányzati bizottság állíte előadót. Nem. Az alkotmányügyi bizottság kíváne előadót állítani? Kérdezem, kik kívánnak a vitában felszólalni. Elsőként következik Horváth László képviselő úr a Független Kisgazdapártból. Felszólaló: Dr. Horváth László (FKgP) HORVÁTH LÁSZLÓ, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általános vitában érintettem azt a kívánságunkat, amel y szerint a marhalevél elnevezést szeretnénk járlatlevélre módosíttatni. Nem lándzsatörésről van szó, és nem szeretnék szembehelyezkedni - nem is lenne értelme - a mezőgazdasági bizottság állásfoglalásával, csak az értelemre szeretnék apellálni. Mint azt e lmondta Vona képviselőtársam, 262 évvel ezelőtt hoztak ebben a tárgykörben először rendelkezést az osztrák főhercegségnél, akkor és egyedül, kifejezetten csak szarvasmarhákra. Ez indokolja, ez adja a marhalevél kifejezést. Ez azonban
