Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - Az országos betétbiztosítási alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
490 A bizottság bizottsági módosító indítványként néhány paragrafusnak a helyét is megváltoztatja, illetve szeretnénk, hogyha ezt a Ház elfogadná. Véleményünk szerint ugyanis a betétesek tájékoztatása a kilépésről vagy a kiz árásról című fejezetnél néhány paragrafus logikailag nem összefüggő helyen került elhelyezésre, és ezt kívántuk korrigálni. Több témára én nem kívánok kitérni. Tény, hogy a bizottság a törvényjavaslatot a fentiekkel, a fenti módosító indítványoknak az elfo gadását figyelembe véve, magának a törvényjavaslatnak is az elfogadását támogatja. Köszönöm. (Szórványos taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Soós Károly Attila képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől. Fel szólaló: Soós Károly Attila (SZDSZ) SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Köszönöm a szót Elnök Úr! Elnök Úr! Tisztelt Ház! A betétbiztosítási alapról szóló törvény nagy jelentőségű törvény. Ebben a törvényben gondoskodik a Parlament arról, hogyha egy banknál fizeté sképtelenség helyzete áll elő, akkor a betétesek a pénzüket, illetve egy bizonyos értékhatárig a pénzüket visszakaphassák. Ez nemcsak a betéteseknek érdeke, hanem érdeke ez az ország gazdaságának is, tekintettel arra, hogy a bankbetétek gyűjtése, aztán a b ankbetétek további közvetítése az ország, a gazdaság működőképessége szempontjából alapvető jelentőségű. Végül is ezek a megtakarítások teszik lehetővé a beruházások finanszírozását, már részben ezek teszik lehetővé, amelyeket a bankok összegyűjtenek. Így ez a dolog igen fontos. (17.50) A legnagyobb problémát egy ilyen betétbiztosítási alap létrehozatalánál és mikénti megvalósításánál mindig az szokta jelenteni, hogy milyen egyensúlyt találjunk az adófizetők érdekei meg a betétesek érdekei között. Az adófiz etők úgy lépnek be ebbe a képbe, hogy ha a betétbiztosítási alap a maga bevételeiből nem tudja fedezni a kötelezettségeit, tehát a bajba jutott bank az ügyfeleinek nem tud fizetni, akkor valamiképpen az állam segít. Szeretném megjegyezni, hogy ezzel a dolo ggal kapcsolatban, tehát hogy az állam miképpen segít, sajnos a Kormány egyelőre nem alakított ki álláspontot. A költségvetési bizottság ülésén a különböző tárcák képviselői különböző véleményeket fogalmaztak meg az állami garanciát illetően, és nyíltan me gmondták, hogy ez a döntés még későbbi kormánydöntés függvénye. Ilyen körülmények között nem igazán szerencsés dolog, hogy ma ez a részletes vita le fog zárulni, miután vélhetően a Kormány döntése majd valamilyen csatlakozó módosító javaslatba fog bekerüln i, valamely kormánypárti országgyűlési képviselő, vagy valamely bizottság javaslata formájában. Ha van egy ilyen javaslat, nem ártana, ha azt meg lehetne vitatni, és lehetne hozzá csatlakozó módosító javaslatot benyújtani. Most nem szeretném javasolni a ré szletes vita lezárásának elhalasztását, de azért azt hiszem, ildomos lenne nyitva hagyni a részletes vita újra megnyitásának lehetőségét, annak függvényében, hogy ezt valamelyik frakció majd kéri. Itt elég nehéz kérdésekről van szó. Tudniillik arról van sz ó, hogy például az Országgyűlés szab egy bizonyos limitet arra, hogy a Kormány mennyi garanciát nyújthat. Az a kérdés, hogy a betétbiztosítási alapnak nyújtott garancia benne vane ebben a limitben? Ha nincs benne, akkor a Kormány tulajdonképpen korlátlanu l nyújthat garanciát; ez nem a legoptimálisabb megoldás. Ha viszont benne van, és ha a garancianyújtási lehetőség egyébként kimerül, akkor esetleg az Országgyűlés hetekig vitatkozhat azon, hogy most megemelie a garancialimitet vagy nem. Vagy éppen olyanko r történik ez a dolog, amikor az Országgyűlés nem is ülésezik, és akkor nem lehet a garanciát nyújtani, és a betétbiztosítási alap állami garancia nélkül esetleg nem tud felvenni hitelt.
