Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - A büntetőjogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ)
484 Az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság most, a szünetben, az Országház földszint 1es termében ülést tart. Napirend: a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény módosításáról szóló, 9065ös számon beterjesztett törvényjavaslat megtárgyalása. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. A tárgyalást negyed 6kor folytatjuk. (A szünet 17 órától 17 óra 23 percig tartott. - Az elnök i széket dr. Dornbach Alajos foglalja el. - Jegyzők: Tóth Sándor és Boros László.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Képviselőtársaim, kérem, foglalják el a helyüket: folytatjuk a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Felszólal ásra következik Kőszeg Ferenc képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Kőszeg Ferenc (SZDSZ) KŐSZEG FERENC (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! 6474es számon nyújtottam be egy módosító indítványt, amelyet - sajná latomra - a bizottság egyharmada sem támogatott. Néhány szóval szeretném megindokolni, hogy miért nyújtottam ezt be, miért tartanám mégis kívánatosnak, hogy a tisztelt Ház még egyszer megfontolja ennek az esetleges elfogadását. Itt az elévülhetetlenség kér désköre kapcsán a háborús bűncselekmények elévülhetetlenségéről van szó. A jelenleg módosító indítványként javasolt, a bizottság által támogatott - és a Kormány egyetértését is bíró - javaslatnak az erre vonatkozó pontja újból visszahivatkozik a háborús bű ncselekményekre vonatkozó 1945ös jogszabályra, illetve annak 11. és 13. szakaszára, valamint azt mondja, hogy elévülhetetlenek az emberiség elleni egyéb bűncselekmények a Btk. XI. fejezete szerint. A kérdést természetszerűen aktuálissá teszi, hogy a közel múltban fogadott el az Országgyűlés többsége egy olyan jogszabályt, amely az 1956os forradalommal kapcsolatos bűncselekményeket háborús bűncselekményekké nyilvánítva, azokat elévülhetetlennek minősítette. Ez ad ennek a kérdésnek ismét aktualitást. Nos, az a véleményem, hogy ennek a jelenleg hatályos, illetve a módosítás által hatályba helyezendő jogszabálynak az alapján tulajdonképpen nem lehet igazán komolyan arra gondolni, hogy háborús bűncselekmények miatt bárki is elévülhetetlennek fog tekinteni elköve tett - vagy majdan elkövethető - bűncselekményeket. Azt gondolom, hogyha ennek az elévülhetetlenségnek a kategóriáját komolyan vesszük, ha arra gondolunk, hogy azokat a bűncselekményeket kell elévülhetetlennek tekinteni és nyilvánítani, amelyek a legsúlyos abban fenyegetik az emberi együttélés alapvető normáit, akkor abban semmiképpen nem lehetnek benne olyan cselekmények, amelyekre eszerint - hogyha a XI. fejezetet teljes egészében elévülhetetlennek nyilvánítjuk - vonatkoznia kellene az elévülhetetlenségnek . Ebben például benne van ugyanis Az emberiség elleni bűncselekmények címszó alatt a Visszaélés a vöröskereszttel. Nem vitatom, hogy ez egy csúnya bűncselekmény, és természetesen a megbüntetése nagyon is helyes - de azért nem hiszem, hogy ez egy olyan bűnc selekmény volna, amelyre indokolt volna kimondani az elévülhetetlenséget. Hasonlóképpen, ugyanezen fejezetnek A béke elleni bűncselekmények címszavában - a jelenlegi Btk. 153. §a - a háborús uszítás: ez is elítélendő dolog, de megint csak nem hiszem, hogy indokolt volna ezt - a népirtással egyképpen minősítve - elévülhetetlennek nyilvánítani. Nem is beszélve az olyan szakaszokról, szinte nem akarok hinni a szememnek, hogy ez még mindig benne van a Btk.ban: - javítson ki, aki jobban ért hozzá, és aki esetl eg figyelt arra, hogy ezt netán valamikor hatályon kívül helyeztük, mert úgy rémlik, mintha lett volna erről szó: a 154. § "aki népelnyomó fegyveres alakulatba lép be". Azt gondolom - nem tartozik ide, tulajdonképpen csak
