Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 16. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - A Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KOVÁCS LÁSZLÓ, a külügyi bizottság elnöke:
354 ma már igenis jelen van az autonómia mint cél, valamint annak a kisebbségek jogaként történő biztosítása. Tisztelt Ház! Mindezen eredmények ellenére Közép- és KeletEurópa helyzete ma távolról se m megnyugtató. A fegyveres konfliktusok rendezésére ma még nincs meg a megfelelő, egységes politikai akarat, és hiányoznak a válságkezelés hatékony eszközei is. (10.40) Éppen ezért biztonságpolitikánknak kiemelt figyelmet kell fordítania ezekre a kérdésekr e, és elő kell mozdítanunk azok megoldását. Ez ugyanakkor nem jelentheti a perspektivikus célok háttérbe szorulását vagy leértékelődését. A konkrét ügyek megoldása során csak olyan lépéseket tehetünk, amelyek elősegítik, vagy legalábbis nem gátolják hossza bb távú célkitűzéseink megvalósítását. Ezeket a lépéseket mindig esetről esetre kell kidolgoznunk mindaddig, amíg nem jutunk el az integráció olyan fokára, amely folyamatosan is szavatolja biztonságunkat. Kész receptek nincsenek a jelenlegi igen képlékeny nemzetközi helyzetben a különböző problémák, válságok megoldására. De késlekedni, kivárni a jelen történelmi időszakban nem lehet. Széchenyi István megállapítása ma is érvényes: "Magyarország pillanatai drágák." Európa, de kivált Közép- és KeletEurópa vál aszúton áll. Rajtunk, Európa polgárain múlik, hogy - Márai Sándorral szólva - "az értelem, és a szolidaritás ereje hatalmasabb lesze, mint az ösztönök rémuralma". A jelenlegi helyzet rendkívüli felelősséget ró a Kormányra és valamennyi politikai erőre. Bi ztonságpolitikát csak az Országgyűlés aktív támogatásával, valamennyi parlamenti párt és a közvélemény részvételével lehet kialakítani és megvalósítani. Éppen ezért igen biztató az, hogy a most beterjesztett koncepció kidolgozása és fogadtatása előrevetíti annak lehetőségét, s remélem bizonyosságát, hogy a Magyar Köztársaság biztonságának érdekében minden pártpolitikai szempont félretételével együtt tudunk munkálkodni az Országgyűlés útmutatásai alapján. Ez a remény vezérelte a Kormányt, amikor készségét fe jezte ki az ország biztonságpolitikai helyzetének rendszeres bemutatására az Országgyűlésben. Biztosíthatom a tisztelt képviselőket, hogy a Kormány továbbra is kérni fogja az Országgyűlés állásfoglalását és támogatását minden olyan konkrét kérdésben, amely a Magyar Köztársaság biztonságát közvetlenül érinti. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak és Asszonyok! Megköszönve számos képviselő közreműködését és rendkívül hasznos észrevételeit, a fentiek alapján kérem a Kormány á ltal beterjesztett, A Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelvei című előterjesztés és az erről szóló határozati javaslat elfogadását. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Mai ülésnapunkon először a hatáskörrel rendelkező bi zottságok ismertetik álláspontjukat, majd ezt követően az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai következnek. Most megadom a szót Kovács László képviselő úrnak, a külügyi bizottság elnökének, a bizottság előadójának. Felszólaló: Kovács László, a külügyi bi zottság elnöke KOVÁCS LÁSZLÓ, a külügyi bizottság elnöke: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy ország biztonságpolitikájának a megfogalmazása és törvényhozási jóváhagyása nem csupán azért fontos, mert ez határozza meg, hogy az adott ország milyen módon, m ilyen eszközökkel kíván saját biztonságáról gondoskodni. A biztonságpolitikai alapelvek jelentősége nem csupán abban áll, hogy rendkívül szoros az összefüggés a biztonságpolitika és a külpolitika, a biztonságpolitika és a honvédelem, a védelmi doktrína köz ött. A biztonságpolitikának mindezen túl üzenete van a környezet számára. Globális hatalom esetében ez az üzenet a világnak szól. Regionális hatalom esetén a földrésznek vagy a szűkebb térségnek, kis ország esetében - mint Magyarország - természetesen első sorban a szomszédoknak.
