Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 16. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - A Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KOVÁCS LÁSZLÓ, a külügyi bizottság elnöke:
355 A biztonságpolitikai alapelvek sugalmazhatnak vagy okozhatnak bizalmatlanságot, aggodalmat, feszültséget, és oldhatnak bizalmatlanságot, teremthetnek bizalmat, oldhatnak feszültséget. A biztonságpolitikai alapelvek természetesen nem jelenthetnek valamiféle csodaszert, hiszen hatásukat leronthatják a végrehajtásban esetleg tapasztalható következetlenségek, leronthatják, gyengíthetik félreérthető vagy félremagyarázható megnyilatkozások. De egy jó biztonságpolitika megfogalmazása az ily enfajta veszélyeket csökkentheti. Meggyőződésem, hogy ebben a biztonságpolitikai koncepcióban jószándékú üzenet fogalmazódott meg. Olyan üzenet, amelynek elfogadása és következetes gyakorlati megvalósítása alkalmas az esetleges bizalmatlanság eloszlatására , a kételyek megválaszolására. Ezért is döntött úgy a külügyi bizottság, hogy a biztonságpolitikai alapelvek, a határozati javaslat nyilvános, nyílt plenáris ülésen való megvitatását támogatja. A biztonságpolitikai alapelvek fontos követelménye az időtálló ság. Nyilvánvalóan nem tekinthető alapelvnek az, amit napi események érvénytelenítenek, amit szüntelenül módosítani kell. Ez a koncepció megfelel az időtállóság követelményének, hiszen tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyek hosszú távra határozzák meg a magyar biztonságpolitikát. A megfogalmazott célok közül szeretném kiemelni a függetlenség, a szuverén államiság, a területi épség védelmének garantálását, a belső stabilitás, a demokratikus intézmények és a piacgazdaság működésének a garantálását, az em beri jogok garantálását, és a hozzájárulást a nemzetközi békéhez, az európai stabilitáshoz. Nagyon fontosnak tartom, hogy ez a határozati javaslat, illetve annak melléklete megadja a magyar biztonságpolitikai gondolkodás legfontosabb kategóriájának az érte lmezését. Hangsúlyozza a biztonság oszthatatlanságát, ami azt jelenti, hogy az országok, a térségek, a földrészek és a világ biztonsága szorosan összefügg, egymástól elválaszthatatlan, a rész és az egész viszonyát alkotják. Hangsúlyozza a biztonság komplex jellegét, vagyis azt, hogy a biztonság már régen nem csupán katonai elemekből tevődik össze, hanem politikai, gazdasági, szociális, környezeti és emberi jogi, benne kisebbségi jogi elemekből áll. Nagyon fontosnak tartom annak kiemelését, hogy a dokumentum hangsúlyozza: egyetlen ország biztonsága sem épülhet elzárkózásra, szembenállásra, rivalizálásra, egyetlen ország biztonsága sem garantálható mások kárára, csakis széles körű nemzetközi együttműködéssel. A dokumentum elemzi Magyarország biztonságpolitikai környezetét, számol a kockázatokkal és a veszélyekkel. Nagyon fontosnak tartom annak hangsúlyozását, hogy a dokumentum szerint Magyarországnak nincs kialakított ellenségképe. Ez azt jelenti, hogy Magyarország egyetlen országot sem tekint eleve ellenségnek , mindenkit partnernek tekint, ellenséggé csak a tettekben megnyilvánuló rossz szándék tehet valamely országot. Magyarország nem előre meghatározott irányból jövő hagyományos katonai fenyegetéssel számol, hanem olyan kockázatokkal, amelyek a környező térsé g évszázados, évtizedes és mai okokkal összefüggő instabilitásából erednek. A biztonságpolitika eszközeinek és garanciáinak sorában a dokumentum - helyesen - utolsó helyre teszi, végső eszköznek minősíti a fegyveres erőt. Alapvetőnek a külpolitikát, a nemz etközi kapcsolatok építését, a nemzetközi megállapodások és normák betartását, a béketeremtést és a békefenntartást, az ebben való részvételt tekinti. Számol azzal, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet és folyamat mint az összeurópai egy üttműködés kerete, a NATO és a Nyugateurópai Unió mint politikai, biztonságpolitikai és katonai együttműködési rendszer, az Északatlanti Együttműködési Tanács mint a hidegháború utáni keletnyugati együttműködés fóruma, az Európai Közösségek, mint a tagá llamok közös kül- és biztonságpolitikája kialakításának eszköze és végül az Európa Tanács mint a legszélesebb, a leginkább európai, leginkább összeurópai szervezet, amelynek normái megelőzhetik a konfliktusokat, együtt garantálják a térség biztonságát és s tabilitását. (10.50)
