Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 15. kedd,a tavaszi ülésszak 40. napja - A Duna egyoldalú elterelése következtében szükséges cselekvési programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - ILKEI CSABA, DR. (független)
3088 a nemzetközi közvéleménynek bemutathassuk a kiszáradt Szigetközt. Íme, ezt tették velünk a szlovákok! De valóban ez a célunk? Kedves képviselőtársaim! A bősi problémahalmazt és következményeit már többen hasonlították Trianonhoz. Én ezt nem merném állítani, de azt igen, hogy ez a táj is hasonló módon lehet felelőtlen politikai j átékok és felületes döntések áldozata, mint annak idején az ország. Mindenesetre erre a szituációra is érvényes az az eötvösi megállapítás, amelyet Antall József Trianon kapcsán a magyarukrán vita során így idézett: "Én a politikát, amely abban áll, hogy magunkat tökéletes tehetetlenségre kárhoztassuk csak azért, hogy teóriában bizonyos elveket fenntartsunk, a csendes őrültség egy neménél aligha tarthatom másnak." Kedves képviselőtársaim! Az előzőeket összefoglalva azt mondhatom, hogy a határozati javaslat indoklása szakmai és jogi szempontból megalapozatlan; ismét összemossa Bős hosszú távú és Szigetköz rövid távú problémáit, szövege pedig formailag és tartalmilag nincs összhangban a 17/1993. IV. hó 1. számú országgyűlési határozattal. Így csak arra alkalm as, hogy ebben a bonyolult ügyben még zavarosabb helyzetet eredményezzen és akadályozza a Kormány munkáját. Elfogadását ezért nem javaslom. Köszönöm figyelmüket! (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Ilkei Csaba független képviselő k étperces hozzászólásra. Felszólaló: Dr. Ilkei Csaba (független) ILKEI CSABA, DR. (független) Tisztelt Országgyűlés! Jávor Károly majd meg tudja védeni magát, nem szorul arra, hogy én most távollétében szóljak helyette. Ami engem illet: jól idézett miniszt er úr. A két perc kevés ahhoz, hogy visszaidézzem miniszteri tevékenységének azon részét, amely felveti a felelősségét; és a két perc szintén nem elegendő ahhoz, hogy felelősségének legalább két órai időtartamot kitevő konkrétumait felsoroljam. (18.40) A k ét percben csak arra tudok válaszolni, amit konkrétan nekem címzett. Igen megtisztelő, de önálló vízügyi koncepcióm nincs. Idéztem egy lehetséges megoldást, és az arról szólt, hogy a Kormány megoldásával ellentétes javaslat - amit a Környezetvédelmi Minisz térium is képvisel - azért is jó, jelesül az 1849es folyamkilométernél tervezett megoldás, a fenékküszöbépítés, mert a szivárgó csatorna a szlovák féllel való megegyezés esetén lehetővé teszi a Szigetköz vízutánpótlását fenékgát építése nélkül. Ugyanis a dunacsúnyi húszkapus árapasztó egyetlen kapuján átvezetett, másodpercenkénti 30 köbméter vízhozam plusz a MosoniDuna vízkivételi műtárgyán kapott, másodpercenként 20 köbméter vízhozam együtt már elegendő a hullámtéri ágrendszer ideiglenes vízpótlására. M ás dolog. Nem győztem hangsúlyozni - fájdalom, hogy ezt nem említette miniszter úr , minderre csak azután kerülhet sor, mert nem érdekünk semmiféle fenékküszöbépítés, hogy lehetetlen érvényt szerezni az Európai Közösségek szakértői bizottsága javaslatána k. Nem győzik hangsúlyozni országvilág előtt, hogy mindenekelőtt a kétharmadegyharmados arányú vízmegosztásra van szükség. Minden más megoldás, mindenféle fenékküszöbépítés akár a kormányjavaslat szerinti, akár az előbb idézett megoldás csak ez után, en nek tapasztalatai függvényében aktuális. Ezt kellett volna szorgalmazni, miniszter úr, minisztersége idején! Ráhatni a Kormányra, hogy következetesebben képviselje a tárgyalások során ezt az álláspontot, mert minden ezt követő már csak másodlagos megoldás. A másodlagos megoldások közül van valami, amit nem támogatnak a környezetvédők, van, ami mellé odaállnak, mint szükséges rossz mellé. De senki nem mondta azt - szeretném idézni Önnek, Horváth Tivadar képviselőtársammal vitatkozva válaszoltam , abban ninc s vita, hogy a Szigetközt meg kell menteni. Az a kérdés, hogy melyik módszerrel. Részletesen ecseteltem, hogy milyen értékekről van szó. Nem jó ez a fajta elhallgatás és szembeállítás. Csak szeretnénk a kisebbik rosszat választani, ha már muszáj mindannak
