Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 14. hétfő, a tavaszi ülésszak 39. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PALOTÁS JÁNOS (független)
2967 Amit pedig szeretnék elmondani befejezés ül már így is Katona Tamás intelme ellenére, több a reakcióm mint két perc, pedig próbáltam magam ehhez tartani. Azt gondolom, önmagában természetesen felvethető kérdés, hogy vane akkora előrelátás bizonyos előterjesztőkben, hogy az általuk benyújtott tör vénymódosító indítványhoz mások, másfajta politikai szándékból kapcsolódhatnak. Lehet, hogy most bennünk ennyi politikai előrelátás nem volt. De politikai rossz szándékot - előrelátás hiányában - feltételezni valakiről, - ezt nem tartom elfogadhatónak. Abb an ugyanis semmifajta politikai rossz szándék nincs, ha valaki egy senki által eddig nem vitatott elvet kíván megvalósítani a munkaadók országos érdekképviseleti szerveinek a delegálása során. Még egyszer mondom: aki ezzel nem ért egyet, az nem ért egyet a FIDESZfrakció álláspontjával. Köszönöm a figyelmüket! ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétperces viszonreagálásra megadom a szót Palotás János képviselő úrnak. Felszólaló: Palotás János (független) PALOTÁS JÁNOS (független) Köszönöm szépen, Elnök Ú r! Nem az a nagy baj, hogy Deutsch Tamás azt mondta a hozzászólásában, hogy ennyire nem járatos a munkaadói szervezetek kérdéskörében. Nem kell, hogy járatos legyen. Az a nagy baj, hogy munkaadói kérdéskörben nyilatkozik a Parlamentben… (Derültség.) … és t örvényjavaslattal élnek. Innen egy probléma már levezethető. Nagyon kifogásolta és borzasztóan kérte, hogy reagáljak arra a javaslatra, ami őszerinte senki által nem kifogásolt - bár azt gondolom, magam és képviselőtársnőm már kifogásoltuk , hogy a járulé kfizetés terhe arányában kerüljön sor delegálásra. Szeretném elmondani, hogy a beszédemben erre elég részletesen kitértem, méghozzá oly módon, hogy nem végrehajtható javaslat. Elmondtam ennek a szakmai problémáját is, amit képviselőtársnőm kiegészített. Az egyik az, hogyan értelmezzük azt, hogy egyes cégeknek mennyit kellett volna fizetniük vagy mennyit fizettek, az állam delegálhate a tervszámok alapján vagy nem delegálhat abban az esetben, ha tudjuk, hogy az összes társadalombiztosítási adósságoknak több mint 50%áért alig 30, államhoz kötődő, általában költségvetési vagy más intézmény tartozásai felelnek. Tehát ezek nagyságrendi problémák. De elmondtam, hogy azért sem végrehajtható, mert számos kettőshármasnégyes tagság van a munkaadói szervezetek közö tt és a kettős, hármas, négyes tagság arányainak szétosztása gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Ilyen adattal senki nem rendelkezik, hiszen nem rendelkezik a társadalombiztosítási főigazgatóság sem arról, hogyha neki egy cég társadalombiztosítási járulékot f izetett, akkor az egyébként hány munkaadói szervezetnek tagja. De a munkaadói szervezetek sem rendelkeznek információval arról, hogy kik a másik munkaadói szervezetek tagjai, tehát egymás között ilyen adatszolgáltatás sincs. El kell mondani, hogy a munkaad ói szervezetek regisztrált tagsága is - lévén, hogy az egyesületi törvény nagyon szabad lehetőséget biztosít - rendkívüli módon eltér egymástól. Van olyan, aki a szakmához tartozó valamennyi szervezet tagjai közé besorol függetlenül attól, hogy bejelentkez ett vagy nem. Többségben azon szervezetek vannak, amelyekhez be kellett jelentkezni. De ezen belül is eltér, hogy kizárjae tagjai sorából - mondjuk - azt a munkaadói szervezetet, amely nem fizeti be a tagsági díjat, vagy nem zárja ki, örökös regisztrációt tart, vagy pedig évenként meg kell ismételni a regisztrálást. Ez egy nem végrehajtható javaslat, semmilyen oldalról nem kivitelezhető, ehhez kellő adatszolgáltatás nincs. És ha kellő adatszolgáltatásra valami rendkívül bürokratikus rendszert valaki lemode llezne ezek után, nagyon gratulálnék a szakmai tudásához, hogy hogyan kell a járulékfizetési arányokat kiszámítani a munkaadói szervezetek között. De ha mégis megtette valaki, akkor felhívtam arra a politikai felelősségre a figyelmet, hogy a szabad tagságú munkaadói szervezeteket nem azért hozták létre, hogy adatszolgáltatást adjanak a mindenkori állam számára, arról, hogy kik, milyen erővel, milyen nagyságrendben és milyen gazdasági potenciállal tagjai az adott munkaadói szervezetnek, lévén hogy társadalmi költségvetési támogatásra ezek a munkaadói szervezetek nem
