Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 14. hétfő, a tavaszi ülésszak 39. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALOGH GÁBOR, DR. (független)
2968 tartanak igényt, ilyet nem is kapnak. Tehát ilyen alapon sem érthető, és nem is kell tudni egy adott országban, hogy név szerint kik a regisztrált tagjai egy adott munkaadói szervezetnek. Ennek va n politikai felelőssége is, de van gyakorlati is. Igen, kifogásom van e megközelítés ellen, és a FIDESZjavaslatnak az elvei sem jók, végrehajthatatlan. Egy ilyen törvényjavaslattal nem kellene élni, mert ez egyébként megbuktatja a társadalombiztosítási ön kormányzat felállításának lehetőségét. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Balogh Gábor független képviselő úrnak. Felszólaló: Balogh Gábor (független) BALOGH GÁBOR, DR. (független) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Köszönö m, hogy lábizomgyakorlattal megmenekítettek az esti tornától. Úgy gondolom, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatokkal egy olyan etap kezdődik, amely nagyon hasonlít - legalább is engem nagyon emlékeztet - a médiaügyre. Nagyon félnék attól, ha netalánt án a ködösítés magasiskolájában a társadalombiztosítás önkormányzatisága háttérbe szorulna és a valós értékét elveszítené. Éppen ezért én nem ilyen magasiskolai szinten, hanem alacsonyabb szinten próbálok hozzászólni ehhez a törvényjavaslathoz. Mint ahogy annyiszor elmondtam, teljesen más önkormányzati struktúrában gondolkodtam és ezeket mind előadtam a plenáris vitákon. Mivel azok, amiket elindított a három képviselőtársam, kezd már hasonlítani - igaz még távolról - ahhoz a konstrukcióhoz, amit annak idejé n igyekeztünk néhányan elérni, én - megmondom őszintén - támogatni tudom a jövőre vonatkozó módosításokat. (18.50) Azért tudom támogatni, mert ha figyelembe vesszük a társadalombiztosítás alapvető célját és alapvető feladatkörét, akkor azt tapasztaljuk, ho gy elsődleges feladatát nem a munka világában látja el, hanem a szociális biztonság terén. Annak idején is mondtam, hogy az önkormányzatokat egységes elv alapján kellene létrehozni. A választás és a delegálás megkülönböztetése a későbbiek során problémákat fog okozni - különösen, hogy egy duális rendszer építése irányába indult el az Országgyűlés, és különösen azért, mert éppen a Kormány szándékával ellentétben próbálta ezt megvalósítani. Mert a Kormány szándéka egy tripartit rendszerre irányult, amit bizon yos kormánypárti képviselők változtattak át duális rendszerré. Ezáltal természetesnek vehető, hogy a jogbiztonság sérülni fog. Én úgy gondolom, hogy a Kormány magatartása épp a jogbiztonság stabilitását szolgálta és szolgálja, hiszen azért terjesztette be azt az elvi állásfoglalást, hogy ezáltal a törvényjavaslatot, amennyire csak lehet, háttérbe szorítsa. A szándékot nem vizsgálom, azt sem, hogy tudatosan vagy nem tudatosan történt ez a megoldási módozat, de mindenképpen pozitív vonásnak tartom, hogy nem t örvényjavaslat szinten állt az önkormányzati kérdéshez. Egy biztos a számomra: 18án, amennyiben még az ország meglesz, az önkormányzatok föl fognak állni, létre fognak jönni. Ezt semmiféle törvényjavaslattal nem lehet befolyásolni, hiszen az eredeti törvé nyjavaslat is úgy szólt, hogy a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba, és én bízom abban, hogy a köztársasági elnök úrnak van olyan elfoglaltsága, ami alapján nem tudja aláírni rögtön kedden, ha netán a holnapi nap folyamán fogadjuk el ezt a törvé nyjavaslatot. Nagyon komoly aggodalmakat kelt, és ezt komoly mértékben meg kell vizsgálni. Mielőtt Kupa Mihály képviselőtársammal beterjesztettük a tb. törzsvagyonhoz jutásáról szóló törvényjavaslatot, ez ügyben is egyeztettem az önkormányzatok képviselőiv el, és számunkra is egyértelmű volt, hogy a jövőre vonatkozó változtatásokat ők is el tudják fogadni, de a jelenlegi struktúrának a megváltoztatását - éppen a jogbizonytalanság miatt, a jogbiztonság sérelme miatt - nem tudják.
