Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 14. hétfő, a tavaszi ülésszak 39. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
2966 (18.40) Ehhez a törvényhez nem lehet applikálni azt a fajta megoldást, amelyet ez az előterjesztés előirányoz. Abban is igaza van Deutsch Tamásnak, hogy a választáson, május 21én pusztán a munkavállalói érdekképviseletek jelöltjeire szavazott az állampolgár. De az nem mindegy, hogy utólag módosítunke egy választásra vonatkozó törvényt, illetőleg egy testületet m ódosítunke a választás után vagy sem. A testület egésze a fontos, az azon belüli viszonyok a fontosak és ezeknek a módosítására lett volna másfél évnyi idő, nem kellett volna ezt a választás utánra hagyni. Pusztán ennyi az, amit a felszólalásához hozzáfűz ni kívántam. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik még kétpercesre Deutsch Tamás képviselő úr. Átadom az ülés vezetését Szűrös Mátyás alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el. - A jegyzői székekben dr. Kóródi Mária és Tóth Sándor foglal helyet.) Felszólaló: Deutsch Tamás (FIDESZ) DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ) Gyorsan belekezdek, hogy valóban két percen belül maradjak. Továbbra is fenntartom azt az állításomat, hogy Hack Péter részéről, különösen Kuncze Gá bor ügyrendi javaslata fényében, kifejezetten rosszhiszeműnek tartom azt, hogy ő, aki annyira jártas az aggályos jogi eljárásokban egy törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága vagy alkalmatlansága kérdésében, amikor bizottsági kisebbségi vélemény t mond, akkor a törvényjavaslatról úgy beszél, hogy a törvényjavaslat helyett a törvényjavaslat előterjesztőihez képest mások által benyújtott módosító indítványok tartalmát értékeli. Ennek a két dolognak semmi köze nincs egymáshoz, de a példámat nem szere tném még egyszer megismételni. Ez az egyik dolog. A másik dolog pedig a Mádi László képviselő úr által benyújtott indítvány. Ahogy jeleztem a most tárgyalt napirendi pont kapcsán - a mi képviselőnk, mint előterjesztő szándékától függetlenül - két kérdésről van szó. Az egyik kérdés az az, amelyik a munkáltatók országos érdekképviseleti szervei által történő delegálásba egy új elvet, a tehervállalás elvét kívánja meghonosítani. Ezzel kapcsolatban Palotás János még mindig nem mondott egyetlen egy szót sem. A másik dolog az erre rárakódó aktuális kérdés, amelyik az országos munkaadói érdekképviseleti szövetségek döntésén alapul, hogy ezt politikai nyomásra vagy anélkül tettéke. Ennyire valóban nem vagyok otthon munkaadói körökben, az pedig az, hogy felajánlot tak öt helyet a KIÉTnek, aminek kapcsán a delegáltak száma nem egyezik meg a betöltendő helyek számával. Ebben kíván egy, a törvényi helyzetnek megfelelő állapotot teremteni. A harmadik dolog pedig az, amit Kovács Pál mondott el itt. Azt gondolom, nem azz al van baj, hogy több elven épülnek fel társadalombiztosítási önkormányzatok. Lehet, hogy a világban 68 elv szerint épülnek fel. Megjegyzem, van olyan hely a világon, ahol a tb.t nem önkormányzati módon igazgatják, tehát erre is lehetne nyugodtan példát mondani. Arról van szó, hogy az a szempont, amit ő említett - hogy a KIÉT delegálása kapcsán ellentétes érdekeltséggel bíró képviselők jelennének meg , ez nem igaz, mert már a mostani struktúrában is ellentétes érdekeltségű személyek vesznek részt a tb.ö nkormányzatban, a munkáltatók és a munkavállalók. Mint ahogy abból a szempontból sem tiszta a rendszer, amit legutóbb mondott, hogy csak járulékfizetők szerepelnek, mert akkor a nyugdíjasok érdekképviseleti szervei nem lennének benne a nyugdíjbiztosítási önkormányzatban, mint ahogy nagyon helyesen - ha már van önkormányzat - benne vannak. Tehát azt gondolom, hogy ha valaki szakmailag tévedett, az nem én vagyok, aki pedig egyébként járatlan vagyok ebben a kérdésben.
