Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 14. hétfő, a tavaszi ülésszak 39. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
2960 társadalombiztosítási önkormányzati választások kiírására politikai okokból nem kerülhetett sor, hisz azok a szakszervezetek - az a hathét vagy nyolc, most mindegy, hogy h ány szakszervezeti konföderáció tekinti magát országosnak , amelyek nem tudtak hozzájutni ahhoz a vagyonhoz, amelynek a szakszervezeti vagyonmegosztás következtében valahogy a használatukba és a birtokukba kellett volna kerülni, ezek nem gondolták, hogy i lyen hendikepes választási kampányba belekezdhettek volna. Tehát nem a Parlament törekvése volt az, amelyik hátráltatni akarta a társadalombiztosítási önkormányzati választások kiírását, hanem a munkavállalói, a szakérdekképviseleti szövetségek, a szaksze rvezetek közötti rendezetlen vagyoni vita volt az, ami hátráltatta ennek a kérdésnek a rendezését. Ahogy a szakszervezetek - mindegy, hogy minek a fenyegetettsége következtében - meg tudtak állapodni a vagyonmegosztásról, rögtön mód és lehetőség volt arra, hogy a tb.önkormányzati választásokat ki lehessen írni. Utolsó észrevétel arról, amit Palotás János mondott - bár sok minden mást is lehetne még említeni , amely szerint egyszerűen lehetetlenségnek és érthetetlen törekvésnek gondolja, hogy a KIÉTből ak ármenynyi delegátus is részt vegyen mint munkaadói érdekképviseleti szerv képviselői a társadalombiztosítási önkormányzat két szervezetében. Én a magam részéről etikátlanabb kérdést a VOSZ jelen lévő képviselőjétől el sem tudok képzelni akkor, amikor a VO SZ az egyik országos munkaadói érdekképviseleti szövetség, amelyik úgy dönt, hogy a 60 - a két darab önkormányzati testületben a munkaadói érdekképviseleti szövetségek által - betölthető helyből ötöt felajánl a KIÉT szervezeteinek. Ebből a szempontból, a mikor a VOSZ a másik tanácskozáson úgy dönt, hogy elfogadható, hogy a KIÉT öt delegátust delegáljon ebbe a testületbe, akkor ez miért nem egy abszurd kérdés, akkor ez miért borítja föl a munka világának ebben a rendszerben kialakult rendjét, és miért teszi indokolatlanul tripartittá? Akkor, amikor a Parlamentben kell erről beszélni és VOSZképviselőként kell felszólalni, akkor pedig miért furcsa, hogy más módosító indítványokban ez a törekvés megjelenik?! Tudniillik ma a munkaadók országos érdekképviseleti szervezeteinek hatályos döntése az, hogy a 60 helyből ötöt felajánlanak a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában a munkáltatói típusú szervezeteknek, hogy delegáljanak képviselőket a társadalombiztosítási önkormányzat egészségbiztosítási és n yugdíjbiztosítási tanácsába. A reagálások sorát be is szeretném ezzel fejezni, mert számomra már Kuncze Gábor első felszólalásától kezdve világossá vált, hogy ugyan nem is indokolatlan ilyen kérdés kapcsán politikai vitát is folytatni, azonban politikai vi tának ez a medre nem egy természetes meder, hanem mindenféleképpen egy olyan csatorna, amely egészen másfelé viszi a vita sorát, de úgy gondoltam, hogy ezeket az állításokat reagálás nélkül hagyni semmiképpen sem lehet. Most már a konkrét javaslatokról had d szóljak néhány szót. Frajna Imre képviselőtársam azért csatlakozott ahhoz az indítványhoz, amelyet két MDFes képviselővel együtt nyújtott be, mert úgy ítéltük meg, valóban helyes, ha egy, eddig a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló tö rvényjavaslatban nem érvényesülő elv jegyében történik meg az országos munkaadói érdekképviseleti szervezetek delegálása a tb. két önkormányzati tanácsába. Ez az elv pedig a teherviselés aránya. Úgy ítéljük meg, az világos szabály, ha a munkavállalói érde kképviseleti szervek tagjait a választópolgárok szavazataikkal juttatják mandátumhoz, és ha az országos munkaadói érdekképviseleti szervek a tb.járulékfizetés arányában delegálnak - méghozzá ez az arány az 1992es tb.járulékfizetési arány , akkor egy helyes elvet hangoztatunk, egy helyes elvet építünk be egy olyan törvényjavaslatba, amely rendelkezik arról, hogy milyen elv szerint és milyen technikával épül föl ez a két önkormányzati tanács. Mi magunk is belátjuk, hogy technikai szempontból nem megvaló sítható az, amit ez a törvényjavaslat elmond. És hogy gyorsan előrefussak, mi úgy ítéljük meg, hogy a Kósáné Kovács Magda által előbb hivatkozott módosító indítvány a mi elvünk elfogadását jelenti. És az a valóban több szabaddemokrata és MSZPs képviselő á ltal jegyzett módosító indítvány is, amely lehetőséget teremt arra, hogy két év múlva az országos munkavállalói érdekképviseleti szervek által delegált delegátusok arányát a járulékfizetés arányában fölül lehessen vizsgálni, valóban azt az elvet fogadja
