Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 14. hétfő, a tavaszi ülésszak 39. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos):
2948 Ezek az érvek, amiket a kisebbségi véleménnyel szemben meg kell fogalmaznunk, és kifejezésre kell juttatnunk, lényegében egy kérdésben foglalhatók ö ssze. Hogy abban az esetben - amint erre bizonyos jelek és adatok vannak , ha az önkormányzatok testülete úgy nyilatkozik, hogy ő is a munkáltatók országos érdekképviseleti szervének minősül, és ő is a maga részéről képviselőket kíván az önkormányzatba d elegálni, és ha tegyük föl, a törvény által biztosított 30 helyre 40 képviselőjelölt mutatkozik, akkor ki fogja azt megmondani, hogy például az önkormányzatok testülete, önkormányzatok szövetsége valóban munkáltató országos érdekképviseleti szerve, ki fo gja ezt akár megerősíteni, ki fogja ezt akár cáfolni, egyáltalán ki fogja ezt a vitát eldönteni, és ha több jelölt lesz, és több képviselő lesz, mint ahány hely van, ki és hogyan, és milyen alapon fogja eldönteni, hogy ki a hiteles harminc. Egy biztos, hog yha ezt a kérdést a törvény világosan nem mondja ki, akkor ettől a javaslattól függetlenül valójában nem tudnak megalakulni az önkormányzatok, mert nem lesz, aki ezt a vitát és ezt a kérdést eldöntse, és nincs senki, aki kompetenciával bírna arra, hogy ebb en a kérdésben a megfellebbezhetetlen döntést meghozza. (Dr. Eörsi Mátyás: Bíróság!) Tehát amíg a bíróságon vita van - hogy Eörsi Mátyás képviselőtársam közbeszólására reagáljak , addig egy vitás helyzet van, és nem tud fölállni az önkormányzat, senki sem mondhatja azt, hogy így akkor megalakultnak tekinthető, mert ahogy 30 képviselő azt mondja, hogy ő megalakultnak tekintheti magát, a másik tíz azt mondhatja, hogy nem tekintheti magát megalakultnak, és ez egy circulus vitiosus jellegű vita. Voltaképpen ny ilván ez volt a magyarázata annak, hogy a Kormány először egy jogértelmező javaslatot nyújtott be. Ezzel szemben azonban számos észrevétel hangzott el, és ama három ülés témaköréből kettő tulajdonképpen a jogértelmezés megengedhetőségével vagy meg nem enge dhetőségével volt kapcsolatos, s az érvek túlnyomó része is inkább ebben a témakörben mozgott. (17.20) Valóban úgy tűnt, hogy aggályos lehet a törvény szűkszavúságát - ha tetszik - esetleges hiányait vagy hézagos megfogalmazását értelmezéssel kitölteni. Ny ilván ez vezette, ez vezethette a kormányzatot arra, hogy eredetileg előterjesztett jogértelmező nyilatkozatát viszszavonta. Ettől függetlenül már korábban sor került arra - tehát tulajdonképpen így késedelem nincs, és ez rendelkezésünkre áll , hogy képvi selők részéről, mégpedig két MDFes és egy FIDESZes képviselő részéről ez a törvényjavaslat benyújtást nyert. Ez voltaképpen egy értelmező javaslat, voltaképpen azt a hézagot van hivatva teljessé tenni, amelyre a törvény szó szerint nem ad világos választ , és amelynek a megválaszolása nélkül az önkormányzatok nyilván a legjobb akarat és a legjobb szándék ellenére sem tudnának felállni. Ezért azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat messze nem olyan hatású, mint amit mondanak, egyáltalán nem arra alkalmas, h ogy elhúzza a kérdést. Éppen ellenkezőleg, arra alkalmas, hogy a vitás kérdést egy értelmező szabállyal megoldja. Ha és amennyiben módosító javaslat van - tudtom szerint már egy érkezett , úgy holnap délelőtt az alkotmányügyi bizottság ennek megtárgyalásá ra is kész. Tehát a sürgősséggel lefolytatott eljárás alapján - aminek eredményeként a Ház ezt a kérdést ma tárgyalja - semmi akadálya nincs annak, hogy ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés még a holnapi napon elfogadja és a kérdést gyakorlatilag úgy re ndezze, hogy az önkormányzatok kellő időben felállhassanak. Egészében tehát ezek azok az érvek és ezek azok a gondolatok, amelyek jegyében az alkotmányügyi bizottság többsége a törvényjavaslatot általános vitára bocsátásra alkalmasnak találta és támogatta. ELNÖK (Dornbach Alajos) :
