Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 14. hétfő, a tavaszi ülésszak 39. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
2946 Ezt a javaslatot a bizottság június 8ai ülésén, tehát egy nappal később a Kormány visszavonta, elfogadva azokat az érveket, amelyeket akkor a bizott ságban elmondtunk, nevezetesen, hogy az elvi állásfoglalás formájában nem megoldhatók azok a szándékok, nem kivitelezhetők azok a szándékok, amelyeket a javaslat tartalmaz. Ezt követően került elő újra a képviselők által benyújtott javaslat, aminek a sorsa bizonyos értelemben osztja az elvi állásfoglalás sorsát, hiszen itt is bizonyos összehangolatlanságok figyelhetők meg. A képviselők most a hétvégi postával, ugyanazzal a géppel írott, tartalmilag gyakorlatilag megegyező módosító indítványt, két különböző kormánypárti képviselői aláírással kaptak kézhez, és két különböző számon is szerepelnek ezek a módosító indítványok. Tehát némi aggály merülhetett fel a tekintetben, hogy ezek a javaslatok kellően átgondoltak. De ha átgondoltak is, mindenesetre szeretném visszaidézni a mai ülés elején elhangzott, az elnök úr által elmondott figyelmeztetést, hogy a lakosság többsége szeretne hinni a törvények komolyságában. Ebben az ügyben véleményünk szerint az előterjesztők, mind az elvi állásfoglalás előterjesztői, mind a törvényjavaslat előterjesztői ezt a hitet ingatják meg. Hiszen az Országgyűlés 1991. december 18án alkotta meg a törvényt, és beszereztem az eredeti előterjesztést, az 1991. júniusban előterjesztett, Surján miniszter úr által előterjesztett javaslatot. Ezt a javaslatot a vitatott kérdésben szó szerinti azonos tartalommal terjesztette elő a Kormány, és akkor nem is volt vita a tekintetben, hogyan fognak felállni ezek az önkormányzatok. A javaslat indokolása elmondja, hogy az önkormányzatok nem veszik át t eljes egészében a kormányzati felelősséget a társadalombiztosítás igazgatásában, hanem az irányítás jogai megoszlanak az Országgyűlés, a Kormány és a biztosítási önkormányzatok között. Ennek megfelelően rögzítette akkor a miniszter úr előterjesztésében a j avaslat az önkormányzatok felépítését. Tehát ez egy három lábon álló intézményt feltételezett, aminek egyik eleme lenne az önkormányzat, amely önkormányzat, mint ahogy Grezsa Ferenc is elmondta előterjesztésében, mindkét önkormányzat két elemből áll: a mun káltatók és a munkavállalók képviselete delegál. Ebben a vonatkozásban a munkavállalói képviselet oldaláról vetődött fel a vita, ahol a munkaadókat képviselni hivatott, Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező szervezetek minden vitát megelőzendőe n szerették volna a nemzetközi egyezményekkel egyezően a képviseletüket biztosítani. Ezt követően vetődött fel az MDF és a FIDESZ képviselője által előterjesztett, illetőleg a Kormány által előterjesztett javaslat, amely a Kormány által előterjesztett java slatban a Kormány képviseletét, és a képviselők által most elmondott módon csak az önkormányzatok képviseletét volt hivatott biztosítani. Az a jogi érv, hogy ez a javaslat a jogbiztonságot és a jogegységet kockáztatja, válasz nélkül maradt a bizottság ülés én, ahol is megfogalmazódott, hogy munkaadói érdekképviseleti szervnek tekinthetőe a Kormány, illetőleg az önkormányzatok érdekképviseleti szerve? És erre a javaslatra két szempontból is nemleges a válasz. Ez a kérdés, hogy munkaadói érdekképviseletnek minősüle a Kormány, illetőleg az önkormányzati érdekképviselet, már felvetődött az alkotmányügyi bizottság ülésén a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vitájában. Ekkor a Kormány elzárkózott, és az Országgyűlés többsége ennek megfelelően úgy fogla lt állást, hogy sem a Kormány, sem az önkormányzati érdekképviseletek nem munkaadói érdekképviseleti szervek. Ezért került be a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénybe az a megfogalmazás, hogy a munkáltató az állami, illetve önkormányzati költségvet ési szerv. Tehát az önkormányzati érdekképviseleti szerv, mint munkáltató, nem kerülhet szóba, mint munkáltatói érdekképviseleti szerv pedig ezen szervezetek, tehát a TÖOSZ, a Grezsa úr által említett TÖOSZszervezetek alapszabálya értelmében sem kerülhe t szóba, hiszen a munkaadói érdekképviseleti szerv funkciót ez a Települési Önkormányzati Szövetség nem vállalta fel, mint társadalmi szervezet. Tehát ezek a szervek más jogszabályokban egészen más minőségben szerepelnek, tehát az egyesületi törvény értel mében az önkormányzatok érdekképviseleti szervei, és
