Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 14. hétfő, a tavaszi ülésszak 39. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
2945 össze az alakuló ülését a május 21ei választással létre hozott és a munkáltatói delegálással létrehozott önkormányzatoknak. Ez megtörtént, június 18án összeülnek ezek a testületek. A kisebbség úgy gondolta, hogy ezeknek a testületeknek az összeállását, az alakuló közgyűlésen való megalakulását hátráltatja ez a törvényjavaslat. Ezért sem tartottuk alkalmasnak az általános vitára. Itt az első számú probléma tehát az, hogy a választások után kívánja ez a módosítás megváltoztatni a testületek összetételét. Fontos probléma az is, hogy milyen módon kívánja az összeté telt megváltoztatni. Itt ma már elhangzott, hogy olyan szereplőket kíván a testületekbe delegálni, amelyek vagy akik nem igazán költségérzékenyek, nem igazán érzékenyek a társadalombiztosítás helyzetére vonatkozóan; de még hozzá lehet ehhez azt is tenni, h ogy olyan szereplőket, amelyek egyrészt a társadalombiztosítás által vásárolt szolgáltatások nyújtása szempontjából sem azonosak, mint a többi szereplő. Tudniillik intézménytulajdonos önkormányzatokról is szó van itt. Nagyon fontos az, hogy a társadalombiz tosítási önkormányzatokban konszenzuskényszernek kell létrejönnie. E konszenzuskényszerben azonban ellenérdekeltségű szereplők is megjelennek, ha ezt a törvényt elfogadjuk. A kisebbségnek is az a véleménye, hogy a tb.önkormányzatokra vonatkozó törvény ren geteg hibával terhelt, ezeket ki kell javítani, ezek törvénymódosítást igényelnek, de csak úgy, ha a tb.önkormányzat már összeállt, és maga is részt vesz a rá vonatkozó törvény korrigálásában. Ma már nem fogadható el semmi sem, semmiféle változtatás a tb. területén olyan - vagy olyan módon , hogy a tb. önkormányzatai ne vegyenek ebben részt. Mindezek alapján nem javasolta általános vitára a szociális bizottság kisebbsége ezt a törvényt. És megkísérelünk természetesen - mivel az általános vitára mégis sor került - módosító indítványokat benyújtani, hogy változzék ennek a törvénynek a tartalma. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem az alkotmányügyi bizottság jelen lévő tisztségviselőit, kíváne a bizottság előadót állítani. (R övid szünet.) Hack Péter jelentkezik. Felszólaló: Dr. Hack Péter, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi vélemé nyének előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi bizottság ülésén, amikor ezt a kérdést tárgyaltuk, bejelentettük, hogy kisebbségi véleményt szeretnénk mondani. Nem tudok választ adni arra a kérdésre, hogy a többség miért nem állít előadó t ebben az ügyben. De mivel a bizottság három alkalommal foglalkozott a kérdéssel, és nagyon sok érv elhangzott - elsősorban jogi érvek - a javaslat ellen, ezért tisztelettel szeretném a kisebbség véleményét ismertetni, azt előrebocsátva, hogy a bizottság többsége az általános vitára bocsátás mellett foglalt állást. Ebben a bizottságban is az előbb említett két párt, a szabaddemokraták és az MSZP képviselői szavaztak ellene a javaslatnak. (16.50) Ennek a szavazatunknak alapvetően két oka volt. Az egyik oka az, hogy megítélésünk szerint a javaslat, amely több formában került a bizottság elé, a jogbiztonságot és a jogegységet veszélyezteti. Szeretném elmondani azt, hogy a javaslat hányatott sorsot élt át a bizottság ülésén, hiszen - ahogyan Grezsa képviselő úr elmondta - ezt a javaslatot benyújtotta az MDF két képviselője és a FIDESZ képviselője, a képviselők, az Országgyűlés tagjai, csak az önkormányzati választás után kapták kézhez ezt a javaslatot, de ahelyett, hogy ennek a tárgyalására került volna sor, a K ormány nyújtott be egy elvi állásfoglalásjavaslatot, amit június 7én az alkotmányügyi bizottság kézhez kapott. Majd ugyanezen a napon, hétfőn, tehát június 7én kézhez kapva egy új változatban terjesztette elő a Kormány az elvi állásfoglalásjavaslatát, amiben expressis verbis leszögezte, hogy a Kormány és az önkormányzatok képviseletét szeretné biztosítani.
