Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 14. hétfő, a tavaszi ülésszak 39. napja - Határozathozatal a Duna egyoldalú elterelése következtében szükséges cselekvési programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ILKEI CSABA, DR. (független)
2939 Határozathozatal a Duna egyoldalú elterelése következtében szükséges cselekvési programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról ELNÖK (Szabad György) : Az utolsó ilyen természetű szavazás: indítványozom, hogy a Duna egyoldalú elterelése következtében szükséges cselekvési programról szóló határozati javaslatot is bocsássa az Országgyűlés részletes vitára. Most kérem vala mennyiük szavazatát ebben az ügyben. (Szavazás.) Valamennyiük szavazatát kérem. (179 igen, 1 nem, 7 tartózkodás.) Nem elég! Kérem a képviselőtársaimat, foglaljanak helyet a nyomógomb mellett. (Zaj, mozgás. - Tóth Albert: Az előbb elegen voltunk!) Igen, azó ta 3an kimentek, néhányan most sem a helyükön tartózkodnak. (Zaj.) Kérem az Országgyűlést, hogy foglaljon állást a Dunáról szóló határozati javaslat részletes vitára bocsátása érdekében. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Az Országgyűlés 191 szavazattal , 1 ellenében, 6 tartózkodás mellett a határozati javaslatot részletes vitára bocsátotta. A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szabad György) : A felsőoktatásról szóló általános vita folytatását arra az időre megnyit om, amíg Ilkei Csaba a vezérszónoklatát elmondhatja a független képviselők részéről. Ilkei képviselő urat illeti a szó. (Zaj. - A jobb oldalról számos képviselő távozik az ülésteremből.) Felszólaló: Dr. Ilkei Csaba a független képviselők részéről ILKEI CSA BA, DR. (független) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Zaj.) A felsőoktatási törvényjavaslat a hiányosságai ellenére is átgondoltabb, kezelhetőbb, módosíthatóbb, mint a közoktatásé. A vitatható kérdések kevésbé politikai gyökerűek, inkább a minisztérium és a felsőoktatási intézmények még eltérő érdekeiből adódó véleménykülönbségek. A tervezet a jogi szabályozás eszközeivel alapvetően elfogadhatóan hangolja össze a meghatározó kettős célt: egyfelől a tanulás és a tanítás szabadságát és a fel sőoktatási intézmények autonómiáját, másfelől a széttagoltság, a felaprózottság fölé emelkedő, az ágazati érdekektől mentes oktatási kormányzat irányítási és befolyásolási feladatait. Ugyanakkor nyilvánvaló: a törvény végrehajtását, a felsőoktatás átalakít ását, fejlesztését akadályozná az eddig is széttagolt irányítás, aminek fenntartását semmilyen koalíciós politikai szándék nem indokolja, az integráció és az együttműködés nem az egyes minisztériumi hatáskörök fenntartásával biztosítható a népjóléti és a f öldművelésügyi tárcánál sem, hanem olyan országos felsőoktatási testületek révén, mint amilyen például a Felsőoktatási Tanács és az akkreditációs bizottságok. (16.20) Az utóbbiakra azért is van nagy szükség, mert az akadémiai, de említhetném a közoktatási és a szakképzési törvényjavaslat fogyatékosságait is, újabb ellentmondásokat szülnek a felsőoktatási tervezet által megoldandónak - méghozzá tartósan megoldandónak - tartott feladatok tekintetében. Összehangolásukra azonban - úgy tűnik - még hosszú időre v an szükség, akárcsak az oktatási és képzési rendszert érintő valamennyi törvény összehangolására.
