Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince):
2872 ártatlant, és előáll, hogy őneki ilyen és olyan szándékai vannak, és közli, hogy nem ismeri a magyar álláspontot. Az Országgyűlés 28/1991es határozata egyértel műen előírta, hogy mire kell törekedni a Duna- Dráva vízrendszeren. A 28/1991es országgyűlési határozat azt is előírja a magyar Kormánynak, hogy ilyen közös nemzeti parkok - mint amilyen a DunaDráva Nemzeti Park lenne Horvátországgal, tehát ezeknek a - l étrehozását gátló nemzetközi egyezményeket fölül kell vizsgálni. Ezt a KTM javasolta már a Kormánynak. Ezt a javaslatot a Kormány elfogadta, úgyhogy a tárgyalásokat minél előbb meg kell kezdeni ez irányban, hogy még ezt a szándéknyilatkozatot is, - mint hi vatkozási alapot - megszüntessük. Magyar és horvát vízügyi szakértők 1993 februárjában találkoztak Budapesten, és itt a jegyzőkönyvben azt tudták rögzíteni, hogy a két fél álláspontja a Dráva hasznosítására vonatkozóan eltér, illetőleg eltávolodott. Tehát ezeket újra kell tárgyalni. A somogyi természetvédelmi szervezet rendezte 1993 májusában azt a konferenciát, amelyen a képviselő úr nem tudott részt venni, ahol magyar szakembereken kívül horvát, szlovén, osztrák és német szakértők is voltak. És az Országg yűlés környezetvédelmi bizottsága is itt volt. A horvát minisztériumi váltás, vezetőváltás eredményezhette azt, hogy a Horvát Köztársaság környezetvédelmi főosztálya szárazföldi részlegének vezetője Eszékről kormánya hivatalos álláspontját így ismertethett e, ahogy Ilkei úrtól az előbb hallottuk. Tehát ők továbbra is szorgalmazzák a Dráva úgynevezett komplex hasznosítását. A vízlépcső felépítése ellen szóló érveket magyar szakemberek részletesen ismertették, tehát nem itt először. Ehhez csatlakozott Branimir Prpic úr, a zágrábi egyetem tanszékvezetője, aki elmondta, hogy a Dráván eddig megépült vízlépcsők jelentős károkat okoztak a környezetben, és semmi biztosíték nincs arra, hogy az új, létesítendő erőmű hatása nem lesz kedvezőtlen. A természetvédelmi szekc ióban Martin Schneider úr, az Európa Természeti Örökség Alapítvány részéről csatlakozott az ott megfogalmazott határozati javaslathoz, hogy mindenképpen létre kell hozni ezt a közös nemzeti parkot, mert így lehet megőrizni ezt az Európában már páratlan, sz inte érintetlen folyómenti területet. (14.50) A drávai vízlépcső, illetőleg vízlépcsők megépítése sem energetikai, sem hajózási szempontból Magyarország számára nem indokolt, természetvédelmi és ívóvízellátási szempontból pedig kifejezetten káros. Tehát a magyar Kormánynak az a kötelessége, hogy a horvát felet rábírja arra, hogy elálljon ettől a - mondom: nemzetközi jogilag megalapozatlan - szándékától. Horvát területen lehet vízlépcsőt építeni, de annak jelentős hatása Magyarországra és a közös határt jele ntő folyószakaszra nem lehet. Az viszont egy olyan jelentéktelen létesítmény lenne, hogy ezt önmagában megépíteni nem szabad. Tehát az általuk jelzett négy vízlépcsőből egyet tudnának megcsinálni: a gyurgyevácit, ez viszont energetikai szempontból - hogyha a duzzasztó hatása Magyarországra, illetve a közös folyószakaszra nem ér el, akkor - egyszerűen értelmetlen. Én ebben reménykedem, hogy ezt a horvát féllel el tudjuk fogadtatni. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Képvi selőtársaim! Szíveskedjenek elfoglalni a helyüket, létszámmegállapítás következik. (Megtörténik.) Most kérem, szíveskedjenek megnyomni az igen gombot. (Szavazás. - A jelenlévők száma: 156 - Rajkai Zsolt: Még mindig nem az interpellációk következnek.) Az o rszággyűlés még határozatképtelen. Ezért most visszatérünk dr. Horváth László képviselőtársunk, a Független Kisgazdapárt képviselője kérdésére, aki kérdést kíván feltenni a
