Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Kérdések: - HORVÁTH LÁSZLÓ, DR. (FKgP)
2873 pénzügyminiszterhez Lesze pénz az aszálykárok ellensúlyozására? címmel. Átadom a s zót Horváth László képviselőtársunknak. Kérdés: Dr. Horváth László (FKgP) - a pénzügyminiszterhez - Lesze pénz az aszálykárok ellensúlyozására? címmel HORVÁTH LÁSZLÓ, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A koalíciós kormányz ás immár négy éve közül - a negyediket még csak most kezdtük el - kettő már ismerten rendkívüli szárazsággal járt, s a jelek arra utalnak, hogy az idei esztendő csapadékátlaga - és talán eloszlása is - jóval az évszázad átlaga alatt lesz, tovább sanyargatv a nemcsak a vegetációt, de az átalakuló magyar mezőgazdaság termelőit, vállalkozóit is. Közismert tény, hogy ilyen helyzetben a piacgazdaságot építő államokban a kormányzatok rendszeresen segítségére sietnek a nagy bajba került ágazatnak, a mezőgazdasággal foglalkozó gazdálkodóknak. Magyarországon 1990ben és 1992ben is a Kormány ugyan hozott intézkedéseket az aszálykárok mérséklésére, azonban ezen intézkedések direkt költségvetési kihatása - tekintettel arra, hogy elsősorban kamattámogatásként jelent meg - nem volt több kéthárom milliárd forintnál, miközben a termelők kára 3040 milliárdos nagyságrendű volt. E 10%os támogatottsági mértékkel szemben volt olyan év, amikor az aszály egyes kultúrákban az igérkező termés 3040%át is megsemmisítette. Mindezek et az APEHjelentés adatai is alátámasztják, amely szerint például a múlt évben is a mezőgazdasági termelők vesztesége megközelítette a negyvenmilliárd forintot, s kisüzemek tízezrei mentek tönkre, jóllehet nemcsak az aszály miatt, melyekről hivatalos stat isztika nem is készült. A mezőgazdasági termelők, gazdák tartaléka azonban elfogyott, s jelenleg az aszály miatt mennek tönkre a kultúrák, száradnak a talajok, tovább súlyosbítva az általános helyzetet. Mindezek következtében is, az eddigi mezőgazdasági st ruktúra gyorsan halad a leépülés irányába, ennek alternatívája, az új irány azonban igen lassan bontakozik, tehát azt kell mondanunk, ma a mezőgazdaságnak egy gyenge régi és egy gyenge új oldala van, s ekként kellene megbirkózzon még az aszállyal is. A méd iából értesülhettünk, hogy a kormányzat készül az aszállyal sújtottak megsegítésére. Gondolte arra a Kormány, a gazdasági kabinet, hogy ezt az aszálykárra vonatkozó segítséget úgy tervezze, hogy az egyúttal a nehezen, de mégiscsak haladó átalakulási folya matot is segítse. Magyarul, ne életképtelen gazdaságok és struktúrák rövidebbhosszabb ideig tartó túléléséhez adjon segítséget. Ma már ebben az ágazatban egyre kevésbé az a kérdés, mennyi pénze van a költségvetésnek a szokásos elosztás alapján e cé lra. Már egyre inkább az a kérdés, kelle ez az ágazat, és ha igen, ennek szabott árát - becslésem szerint 2025 vagy több milliárd forint - hogyan teremtjük elő, mert elő kell teremteni! Ma, ha az ágazat 20 milliárd helyett 3 milliárdot kap, már nem azt j elenti, hogy legfeljebb gyengébben termel, hanem azt jelenti, hogy csődbe jut. Ezért véleményem szerint csak egy átfogó segítséggel valósítható meg az ez évi aszálykár elhárítása, mint a mezőgazdasági átalakulás nagy programjának rövid távú előfeltétele. M agyarországon a mezőgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás, az élelmiszerkereskedelem, az ezeket ellátó ipari és szolgáltató ágazat még ma is minden negyedik embernek kenyeret ad, a GDP 20%át állítja elő. Úgy tudom, Magyarországon az agrobiznisz annyira ala pvető fontosságú szektora a nemzetgazdaságnak, hogy a nyugati államok közül is legfeljebb csak Hollandiával és Dániával hasonlítható össze. Egyértelmű, hogy ilyen természeti kársorozat után normatív banki alapon - tehát a profittermelés szempontjából - a m ezőgazdaság nem finanszírozható. Úgy gondolom, hogy az agrártermelés
