Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
2869 Államtitkár úr láte lehetőséget arra, hogy az év során az amúgy is elvégzendő munkák a nyári forgalmi csúcs beállta előtt készüljenek el, azaz lesze hosszú, forró nyár a gyulai határnál? (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban .) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem Rajkai Zsolt közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár urat, szíveskedjék válaszolni. Rajkai Zsolt közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár válasza RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Évről évre visszatérő probléma a Magyarország déli és délkeleti határain kialakult zsúfoltság, az embertelen átbocsátási körülmények, kamiontorlasz, kipufogógáz, köztiszt asági problémák - és sorolhatnám a gondokat vég nélkül. Sajnos, ilyen határátkelők megnyitása, illetve üzemeltetése két fél közös szándékán múlik, nem pedig csak kizárólag a magyar, de különösen nem a magyar Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumo n. A kérdés lényegét tekintve arról van szó, hogy a magyarromán határ viszonylatában a szerbiai válság óta megnövekedett forgalmat a meglévő határállomások nagyon nehezen, zsúfoltsággal, torlódással tudják csak átbocsájtani. A gyulai határátkelőhely, ezen kívül a battonyai és a méhkeréki határátkelőhely állhat rendelkezésre ennek a forgalomnak az átbocsátására, ugyanakkor ezek az átkelőhelyek, átbocsátóhelyek nem bírnak olyan átbocsátó képességgel, amelyek lehetővé tennék a gondtalan átutazást. Azt is el k ell mondanom, hogy nem a magyar oldalon jelentkezik a szűk kapacitás, hanem a román oldalon, amelynek a feloldására különösen sok figyelmet fordít a magyar külügy, és próbál egyeztetésekkel és a közös probléma megoldásával ezen a problémán segíteni. Bármil yen széles terminált, bármilyen széles autópályát vezetnénk ugyanis a határhoz, ha a túloldali fogadókészség egy szűk ösvényre szűkül, megoldást ez nem jelent, mert a torlódás a magyar oldalon keletkezik. Két kérdé st vetett fel, az egyik gond Gyula város elkerülésének a kérdése, amely a 44es főút kiépítésével rövidesen megoldódik a kormányhatározatban rögzített határidőn belül. Ez tehát a gyulai torlódást megoldja, de ez nem oldja meg még a gyulai határátkelőhelyek nek a kérdését. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága némi bővítőmunkát már elvégzett, de komoly előrelépést az jelentene, hogyha a személyforgalmat és a teherforgalmat külön lehetne építeni, külön lehetne terelni. Ennek az új kamionterminálnak a megépítése azonban mai áron számolva közel 300 millió forintot jelentene, és ennek a megépítésére csak 1994ben kerülhet sor a magyar pénzügyi problémák, illetve a beruházás korlátozottsága, korlátozott lehetőségei miatt. Más eszközökkel viszont lehet és k ell segíteni, emberi körülményeket teremteni a gyulai határátkelőhely térségében: az ivóvízellátás, különböző árnyékolók, féltetők beépítésével sokat lehetne ezen a kényelmetlen körülmények következtében beállt embertelen helyzeten javítani. A március 20á n Gyulán tartott magyarromán külügyminiszteri tárgyaláson kiemelten szerepelt a magyarromán határátkelőhelyek zsúfoltsága, és ami az ön válaszára kedvező lehetőséget nyújt, Battonya, Battonyaturnu, illetve Méhkerék és a szalontai határátkelőhelyeknek a m egnyitását három hónapon belülre ígérte a román külügyminiszter. Várakozással tekintünk az eltelő hatodik hónap elején arra, hogy valóban lehetőség nyílike arra, hogy ezt a két határátkelőhelyet a forgalmi csúcsok enyhítése, illetve a folyamatos határátbo csátás végett meg lehessen nyitni. Úgy gondolom, hogy a magyar oldal minden lehetőséget megragad és megtesz annak érdekében, hogy a magyarromán határon emberibb körülmények között, és kulturált, európai körülmények között lehessen átléptetni az utazókat. Példának szeretném említeni, hogy a MÁV a török
