Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - ILKEI CSABA, DR. (független)
2870 vendégmunkások hazaáramlása idejére autósvonatokat kíván beállítani, ezzel nagymértékben lehetne csökkenteni a török vendégmunkások okozta zsúfoltságot, és még más hasonló intézkedéseket is tenni. De ezen túl menően komolyabb ígéreteket felelősséggel önnek tenni nem tudok. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Dr. Ilkei Csaba független képviselőtársunk kérdést kíván feltenni a környezetvéd elmi és területfejlesztési miniszterhez, valamint a külügyminiszterhez Kelle nekünk vízierőmű a Dráván is? címmel. Közlöm képviselőtársammal, hogy Gyurkó János miniszter úr adja meg a választ. Átadom a szót Ilkei Csaba képviselőtársunknak. Kérdés: Dr. Ilk ei Csaba (független) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez - Kelle nekünk vízierőmű a Dráván is? címmel ILKEI CSABA, DR. (független) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Május 20án Kaposvárott a nemzetközi Drávakonferencián a horvát környezetvédelmi miniszter személyes képviselője, Predrag Sibalic úr bejelentette, hogy a Horvát Parlament határozata értelmében négy vízilépcsőt fognak építeni a Dráván, így - említése szerint - Gyurgyevácnál, Barcsnál, Drávasz abolcsnál és Eszéknél, összesen 145 megawatt teljesítménnyel. (14.40) A termelt villamos energiából Horvátország 87,5, míg Magyarország 12,5%ra lenne jogosult. A horvát fél az 1988ban általunk még Jugoszláviával aláírt közös Drávahasznosítási szándéknyi latkozatot kész megállapodásnak tekinti, s noha sok tekintetben elutasítja az egykori Jugoszláviával való közösséget, az erőművek megépítése vonatkozásában a szándéknyilatkozat kizárólagos örökösének tartja magát, és többször is eltökéltségét hangsúlyozta a kivitelezést illetően. Szintén meglepő hír volt az említett konferencián, hogy a Vízügyi Tudományos Kutatóintézet a Phare program keretében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megrendelésére felmérést, tanulmányt készít a Drávapartvidék kö rnyezeti állapotáról. Erről a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium jelenlévő politikai államtitkára nem tudott. A Magyar Országgyűlés 1991ben a 28. számú határozatával a DunaDráva nemzeti természetvédelmi park létrehozásáról határozott, am i kizárja a vízierőművek létesítését, melyhez egyébként sem fűződhet semmilyen nemzeti érdekünk, hisz csak károsodhatnának a Drávamente páratlan eredeti természeti értékei, veszélybe kerülhetne Somogy és Baranya felszín alatti ivóvízkincse. Köztudottan a k ormány is a vízlépcső megépítése ellen foglalt állást. Mégis Predrag Sibalic úr május 20án azt állította, hogy akkor Kaposvárott értesült először arról, hogy a magyar fél nem támogatja erőművek felépítését a Dráván. A KTM helyettes államtitkárának sajtóny ilatkozata szerint - ez május 21én a Magyar Hírlapban jelent meg, idézem - ".feltehetően a nehézkes diplomáciai kapcsolat miatt nem juthattak el a dokumentumok" a horvát félhez a magyar döntésről, ezért nem tudnak arról odaát. Tisztelt miniszter úr! Kérdé seim a következők: valójában miért nem tudott a horvát fél az egyértelmű magyar álláspontról? Milyen célból vizsgálja másfél éve a VITUKI a Drávapartot, miért nem tudott erről a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium? BősNagymaros megannyi s úlyos és fájdalmas tapasztalata alapján mit kíván most tenni a kormányzat az erőműfelépítési tervekkel szemben? Felkészülteke arra az eshetőségre, ha a szlovákokhoz hasonlóan kész tények elé állítanak minket?
