Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Határozathozatal az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A termékek hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JUHÁSZ PÉTER (KDNP)
285 jogharmonizációról az Igazságügyi Minisztériumban készülő koncepció jelenleg titkos és abba - kérésünkre - nem volt módunk betekinteni. Tehát én úgy gondolom, hogy a Parlament a z, amely a jogszabályokat alkotja, és ez a testület az, amely leginkább érdekelt abban, hogy megismerkedjen az Európai Közösségek jogához való magyar jogi igazításnak a szabályaival. Úgy gondolom, hogy ezért különösen precedens értékű az, amit itt láthatun k, és mindenképpen egy lépést teszünk Európa felé. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Juhász Péter képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. Felszólaló: Juhász Péter (KDNP) JUHÁSZ PÉTER (KDNP) Tisztelt Elnö k Úr! Tisztelt Ház! Vajon az előterjesztők számoltake azzal, hogy a termékfelelősség intézményének a bevezetése árnövelő hatású? Dr. Lotz Károly SZDSZes és Katona Kálmán MDFes képviselőtársaink, akik önálló indítványként tették meg a törvényjavaslatukat , figyelembe vettéke, hogy a bevezetés mellékhatásaként éppen a legolcsóbb, pillanatnyilag nagy keresletnek örvendő áruk választéka romolhat a leggyorsabban? Milyen lesz a szabályozás hatása a magyar termékek versenyképességére? Ilyen és hasonló kérdések jutnak az eszünkbe, amikor kezünkbe vesszük a törvényjavaslatot. A hatások bemutatásánál nemzetközi tapasztalatokra kell támaszkodnunk. Az Európai Közösséghez tartozó államok többsége - és néhány Közösségen kívüli ország is, például Ausztria - már bevezett e és alkalmazza a termékfelelősséget. A törvényjavaslat indoklása is kiemeli azt az irányelvet, amely az Európai Közösségnek a termékfelelősségre vonatkozó szabályok egyesítését írta elő. Az irányelv kidolgozása során a fogyasztói érdekszférából érkező tá mogató hangok és kifogások mellett erőteljesen hallatták hangjukat a gyártók és a termelők képviselői. Ugyancsak véleményt nyilvánított a biztosítóipar is, amely a gyártókkal együtt támadta a koncepciót. A kritika abban csúcsosodott ki, hogy a javaslatok m egvalósítása érezhető áremelkedéshez vezet, gátolja a technikai haladást és csökkenti a termékek biztonságának fejlődését. Ezenkívül elősegíti a vállalkozók koncentrációjának egészségtelen tendenciáját. Egyes nézetek szerint még NyugatEurópában sem volt i ndokolt a termékfelelősség jogintézményének egységes bevezetése. Amit legtöbbször hallani e kérdéskörben, az, hogy a kárkiegyenlítési és kárügyintézési költségek robbanásszerű emelkedése érezhető áremelkedéshez vezet majd anélkül, hogy a fogyasztóknak jobb pénzügyi kielégítést biztosítana. Az igaz, hogy a termékfelelősségi jog alkalmazásában élharcosnak számító Amerikai Egyesült Államokban az általános kereskedelmi felelősségbiztosítás díja 197686 között 52162%kal növekedett. Ez a felelősségbiztosítás fo glalja magában a termékfelelősségbiztosítást is. A díjnövekedés a különböző iparágakban különböző mértékű volt. Különösen drága a biztosítása a gyógyszer- és a vegyigyárak tevékenységének, ahol is a biztosítási események esetleg csak évekkel a termék kibo csátása után jelentkeznek. Meg kell állapítani, hogy az amerikai problémák nem minden esetben terjednek át automatikusan az európai földrészre, legfőképpen azért, mert az Európai Közösség termékfelelősségi rendszere már figyelemmel volt ezekre a kérdésekre . Egészen más az európai biztosítási környezet. Ugyancsak más a kontinens egészségügyi, orvosi ellátottsági hálózata és a perjogi környezet is. Az a félelem, amely szerint a bevezetés akadályozza majd a technikai fejlődést, azon alapszik, hogy az esetleges kockázatok elkerülése érdekében a termelők tartózkodnak majd a termékek fejlesztésétől.
