Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Határozathozatal az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A termékek hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JUHÁSZ PÉTER (KDNP)
286 Ennek Magyarországon is ellentmond az a tény, hogy pontosan a minőség javításában és az ellenőrzés új alapokra helyezésében érdekeltek a gyártó cégek. Ugyancsak figyel ni kell azokra a véleményekre, amelyek szerint a szigorú felelősségért való helytállás nagyobb tőkeerőt igényel, tehát a tőkekoncentráció tendenciáját erősíti. Le kell szögezni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt a kisebb vállalkozók érdekeinek védelmében is fel kíván lépni a törvényjavaslat tárgyalásánál. Meg kell akadályozni azt, hogy az éppencsak létrejött magyar kis- és középvállalkozói kört hátrányosan érinthesse a termékfelelősség jogintézményének a bevezetése. A világ sok jogrendszere továbbra is a f elelősség hagyományos kritériumait vállalja, és nem vezette be a vétkességtől független felelősséget. Példaként hozom fel a kanadai esetet. Az ottani bíróságok mind elméleti, mind jogalkotói szinten egyértelműen az objektív felelősség irányába ható külső n yomás alá kerültek. Ennek eredménye azonban nem egy kiterjedt felelősségfogalom lett, hanem a hiba fogalmának továbbfejlesztése. A hibafogalom kiterjesztése a tervezés, gyártás és elosztás folyamán már alkalmas arra, hogy a bíróságok megfelelően megítéljék a modern gyártók magatartását. De utalni kell hazánk Legfelsőbb Bíróságának joggyakorlatára is. Egyik televíziógyártó vállalatunk egy régebbi típusú színes televízió szériájából több készülék gyulladt ki magától. Általában jelentős anyagi kárt okozott a l akásokban. A termelői felelősséget a bíróság a felróhatóság szigorú értelmezésével alapozta meg. A vétkességet az átlagosnál alacsonyabb műszakitudományos színvonalon való gyártásban jelölte meg. Ugyanígy a Legfelsőbb Bíróság alapította meg eseti döntéséb en a hibás termék előállítójának közvetlen kártérítési felelősségét. Itt egy csúszós talpú papucs okozott kárt. A termékfelelősség jogintézményének a bevezetése tehát több módon történhet. (17.40) Csak az egyik lehetséges megoldás az, hogy külön törvé nyt alkotunk róla. Mindazonáltal a nyugateurópai gyakorlathoz való igazodásunk a célszerű. Ez akár úgy is történhetne, hogy szó szerint átvesszük a szabályokat, akár úgy is, hogy az irányelvekben lehetővé tett mozgásteret a magyar termékek védelme miatt k ihasználjuk. Mik lehetnek az előnyök? Mindenekelőtt pozitívan befolyásolhatja a hazai ipart és kereskedelmi tevékenységet azáltal, hogy a minőséget helyezi előtérbe. A minőséget a tervezésben, a minőséget a gyártásban, a minőséget a kereskedelemben. Az Eur ópához való csatlakozásunk alapvető feltétele az, hogy termékeinknél ne csak a kötelező szabványokat, előírásokat tartsuk be, hanem az ajánlási jellegű útmutatásokat is. Így válhatunk egyre versenyképesebbé a piacon. A kereskedők szemléletében előtérbe kel l hogy kerüljön a fogyasztók érdeke. A fogyasztók tájékoztatása, minél teljesebb körű kiszolgálása lesz az az út, amely közvetlenül is visszahat a termelésre. Ugyanez vonatkozik az országhatárainkon túlról érkező árukra is, legyenek azok késztermékek vagy alkatrészek. Minden gyártó háromszor is meg fogja azt gondolni, hogy milyen minőségű alkatrészt épít be a termékbe. Tisztelt Országgyűlés! A termékfelelősség jogintézményének a bevezetése igen nagy horderejű kérdés. Álláspontom szerint az összefüggések tén yszerű feltárására csak a kormányzatnak vannak meg az eszközei. Amennyiben a kormányzat támogatja a képviselői önálló indítványt, a Kereszténydemokrata Néppárt elfogadja annak bevezetését. Elfogadja, de felhívja a figyelmet arra, hogy minden szabály annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ez a szabályozás újabb többletterhet ró azokra a bíróságokra, amelyek már így is erejük végső határán dolgoznak.
