Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. a kisgazda-képviselőcsoport vezérszónoka:
2839 egyetemeken lehet megszerezni, a másik pedig a habilitációs eljárás eredményeként megszerzett habilitációs doktori fokozat. A Tudományos Akadémiának ilyen szere pet, hogy további tudományos fokozatokat adjon, nem lehet szánni. A "tudományok doktora" fokozat lehet tiszteletbeli cím, de nem lehet része a tudományos fokozatok rendszerének. Valóban egyet lehet azzal érteni, hogy a "levelező tag", illetve a "rendes tag " - mondjuk: cím - helyettesíti a "tudományok doktora" fokozatot, de ha az Akadémia ragaszkodik ahhoz, hogy tiszteletbeli címként ilyen fokozatot adományozzon - merthogy vannak "tudományok doktora"i és azok szeretnék ezt a tiszteletbeli címet a továbbiakb an is meg- őrizni , abban az esetben tiszteletbeli címként legyen mindössze lehetséges. Mindezek figyelembevételével az akadémiai törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk, és támogatjuk megvitatását. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom. Folytatására a ma délutáni határozathozatalokat követően kerül sor. A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Most soron következik a felsőoktatásról s zóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést 10472es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Emlékeztetem önöket arra, hogy tegnapi ülésnapunkon már több vezérszónok elmondta felszólalását, de nem tudtuk befejezni a vezérszónoki f elszólalásokat. Tekintettel erre megadom a szót dr. Hajdu Istvánnénak, a kisgazdaképviselőcsoport vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Hajdu Istvánné a független kisgazdaképviselőcsoport nevében HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. a kisgazdaképviselőcsoport vezérszónoka: T isztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A felsőoktatásról szóló törvénytervezet olyan terület törvényi szabályozását tűzi ki célul, amely kiemelt szerepet kapott a kormányprogramban is. Eszerint az elmúlt időszakban az autonómiájától, a tanszabadságtól és a sz abad tanárválasztástól, jelentős részben tudományművelői funkciójától és feltételeitől megfosztott magyar felsőoktatás átfogó és új gondolkodásmód szerinti reformokra szorul. Világossá vált, hogy a felsőoktatás a nemzet jövője szempontjából stratégiai ágaz at. Kiemelkedő szerepe van a társadalmigazdasági fejlődésünk elősegítésében és abban, hogy a kialakuló Európaházban egyenrangú partnerként lehessünk jelen. Ezért nem nézhetjük tovább, hogy európai összehasonlításban számos területen még mindig sereghajtó nak számít felsőoktatásunk. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók a környező, fejlett országokéhoz viszonyított alacsony részaránya, a felsőoktatás szerkezeti széttagoltsága, az egészséges versenyhelyzet hiányával is összefüggő kontraszelekció olyan szell emi környezetet produkált, amely nem szolgálta a kiművelt emberfők iránti fokozott társadalmi igény kibontakoztatását. Az oktatás és kutatás eredendően összetartozó egységét mesterségesen elkülönítő oktatáspolitika torz finanszírozási rendszert eredményeze tt, ami az egyetemek és kutatóintézetek eltérő mértékű fejlesztéséhez és ezzel a két szféra érdekellentéteinek kiéleződéséhez vezetett. A különböző nemzetközi szervezetek szakértői is egyértelműen rámutattak arra, hogy felsőoktatásunk jelenlegi szerkezetén ek konzerválása mellett nem képzelhető el egy minőségi fejlődésre vezető finanszírozási koncepció megvalósítása. Ennek hiánya pedig akadályozza a nemzet
