Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
2837 Ha pedig meggondoljuk, hogy az akadémiai kutatóintézeteknek a felsőoktat áshoz való felügyeleti kapcsolódásából adódó, fent felsorolt hasznosulás minden költségráfordítási többlet nélkül következnék be, és ha melléhelyezzük a felsőoktatásfejlesztés előirányzatának 100 milliárd forintos költségigényét, szinte érthetetlennek tűn ik, hogy a jelenlegi tudománypolitika ilyen, nyilvánvaló előnyökkel járó valódi reformlépést miért nem kezdeményez? Tisztelt Országgyűlés! Nem méltányolható törekvést fejez ki a törvényjavaslat azzal, hogy felhatalmazza az Akadémiát kutatóintézetek alapítá sára, megszüntetésére, átszervezésére, más intézetekkel való összevonásra és kutatóintézetek kutató központtá alakítására. Ezzel a törvényben biztosított joggal a kutatóintézetek és a bennük dolgozó kutatók kutatási szabadsága végképp ki lenne szolgáltatva kétszázegynéhány akadémikus egyéni és kollektív önkényének. Különösen vonatozik ez a kutatókra azzal, hogy az intézetek igazgatóinak kinevezése az Akadémia elnökének kizárólagos jogköre. Az így kinevezett igazgató révén a kutató az Akadémiával kettős füg gőségbe kerülne. A kutatás szabadságát csak a kutatói munkahelyek belső demokratizmusa biztosíthatja, amely fontossága miatt törvényi szabályozást igényelne, de ezt a törvényjavaslat az alapszabályra és az intézetek szervezeti és működési szabályzatára bíz za. Tisztelt Ház! Problémát okozhat a törvényjavaslat vagyonkezeléssel kapcsolatos része akkor, amikor mellékletében nem sorolja fel az intézetek vagyonát, amelyek legalább ennyiben védettek lennének. Végül még egy kérdést kell érintenünk. A törvényjavasla t az igen általános törvényi szabályozás miatt rendkívül széles körű hatalmi mozgást biztosít annak az alapszabálynak, amelynek megalkotását a nem akadémikus akadémiai társadalom módosítani nem tudja. A közgyűlésbe választott kutatói képviselőket egyrészt a tudományos osztályok akadémikusai választják, akikkel ezért a képviselők már eleve lojálisak, másrészt mivel az akadémikusok számához képest abszolút kisebbségben lesznek, lehetőségük sem lesz képviseltjeik bármilyen érdekeinek érvényesítésére. Ekkora ön kormányzati jog a kormányzottaknak teljes testületi diktatúrát jelentene, amelynek törvényi szentesítéséhez a Kereszténydemokrata Néppárt nem járulhat hozzá. Tisztelt Ház! Külön megoldást igényel a Művészeti Akadémia, amint tegnap Kulin Ferenc képviselőtár sam is említette. A Művészeti Akadémia törvényi megjelenítése, amit nagyon fontosnak tartunk, és úgy gondoljuk, hogy nem külön törvénytervezetben. Ehhez úgy érezzük, konszenzuson alapuló további munkákra lesz szükség. Képviselőcsoportunk a törvényjavaslat egyes tételeihez a részletes vitában megteszi észrevételeit, és a kifejtetteknek megfelelő módosító indítványok benyújtásával kíván egy korszerű, új akadémiai reformtörvény megalkotásához hozzájárulni. A törvényjavaslat elfogadását a tisztelt Ház minden ta gjának javasoljuk. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megadnám a független képviselők szónokának a szót, két bejelentést teszek - miheztartás végett. Először: a munkáltatók biztosítási képviselői delegálásához kapcsolódó egyes törvények értelmezése tárgyában benyújtott 10796os számú elvi állásfoglalást az előterjesztője visszavonta. Tekintettel erre, a vezérszónokok felszólalására ma az ebédszünetig lesz lehetőség. Tájékoztatom továbbá a tisztelt Országgyűlést , hogy a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról, valamint a gázenergiáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájára, a megfelelő bizottsági előkészítés után, csak a jövő héten kerülhet sor. Tisztelt Országg yűlés! Ezek után megadom a szót dr. Mózes Mihály képviselő úrnak, aki a függetlenek részéről kíván szólni. Felszólaló: Dr. Mózes Mihály a független képviselők részéről
