Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - TÓTH SÁNDOR (KDNP)
2833 - eredmény tekintetében, illetve a kutatók utánpótlásának biztosít ásával - elvárhat ez az ország. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megadom a szót Tóth Sándornak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának, és átadom az ülés vezetését Szűrös Mátyás ale lnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el. - A jegyzői székben Tóth Sándort Juhász Péter, Trombitás Zoltánt dr. Kóródi Mária váltja fel.) Felszólaló: Tóth Sándor a KDNPképviselőcsoport nevében TÓTH SÁNDOR (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Orszá ggyűlés! Egy Széchenyi István tervezte címer, a sast itató istennő a nemzeti újjászületés optimizmusát fejezte ki a múlt században, s éppen a Magyar Tudós Társaság, az 1840es évektől, elnevezésében, a Magyar Tudományos Akadémia életműködésére vonatkoztatv a, amely tudós társaság már korábbi töprengések nyomán 1825. november 3án Felsőbüki Nagy Pál szenvedélyes hangú szónoklatában fogalmazódott meg, s amelynek megvalósításához - tudjuk - Széchenyi István azonnal egyévi jövedelmét ajánlotta fel. A "legnagyobb magyar" - mint Kossuth Lajos mondotta - ekkor is "ujjait a kor ütőerére tevé, és megértette lüktetését. Százados hatásra számított lépései sem korán, sem későn nem érkeztek". A Magyar Tudományos Akadémia, a szellem fellegvára azóta is sok mindent kiállt, de olyan nemzeti intézményünk maradt, amely reménységünk szerint a jövőben csak erősíti értékes hagyományainak folytatását. Amaz első alapszabály, amely szerint mindenekelőtt kötelessége e társaságnak "a honi nyelvet mívelni és gyarapítani", jelentősen meg bővült az idők során, és most is az a kérdés, "megújulása érdembeli lesze egy új és egy jó törvény által, amelynek nyomán a nemzet azzal is tanúságot tesz a jövőbe vetett tántoríthatatlan hitéről és életerejéről, hogy a magyar tudományos munka folytonossá gát mostoha helyzetében is biztosítja." Igaz, 70 esztendővel ezelőtt hangzott el ez utóbbi megnyilatkozás, éppen a képviselőház törvényalkotásában az Akadémia támogatásáról. De nem valóse ez a kép ma is? Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppár t frakciója a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat megítélésénél abból a tudománypolitikai alapelvből indul ki, amely szerint a Kereszténydemokrata Néppárt híve az emberiség haladását szolgáló alkotói gondolat kiteljesedésének, az erkölcs kö vetelményeit tiszteletben tartó tudományos kutatás szabadságának. Széchenyi és a reformalapítók nyomán ezen elv megvalósulásának egyik intézményes eszközeként tekinti a Magyar Tudományos Akadémiát. Ahhoz, hogy lehetőleg tárgyilagosan mérlegelhessük az Akad émia törvényjavaslatában megnyilvánuló hatalom- és beavatkozásnövelő törekvések társadalmi érdekekre hivatkozó indokoltságát, vizsgálnunk kell, hogy országos érdekek figyelembevételével jogosak lehetneke ezek a törekvések. Elvi szempontból mé g azt is nézzük, hogy a törvényjavaslat a puszta deklaráción kívül valóban kínáljae a kutatás szabadságát, a kutatás minőségének és a kutatási feltételeknek a javítását, továbbá hogyan biztosítja az alapkutatási eredményeknek a felsőoktatásba áramoltatásá val a felsőoktatás színvonalának a kívánt mértékű emelését. A kérdés úgy is fölvethető, hogy az Akadémia kivívotte a magyar társadalom előtt olyan tekintélyt, hogy az elismerésének kifejezéséül törvényi úton szélesíteni óhajtja az Akadémia tevékenységi kö rét. A törvényjavaslat lényege egyebek között e kérdés megválaszolásában rejlik. Az Akadémia 1830tól számított 162 éves működése során sok világhírű tudóst választott tagjai közé, akik nemcsak hazánk kultúrájának színvonalát emelték, hanem akiknek tevéken ységükkel szerzett nemzetközi tekintélyük hazánknak és a nagyvilágnak is dicsőséget szerzett. Akadtak tudósaink
