Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 8. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - RAB KÁROLY, DR. a Szabad Demokraták Szövetségének vezérszónoka:
2817 Nem az a fontos, hogy mi történt az elmúlt 170 évben. Nem az elmúlt négy évtizedben sokszor joggal vitatott szerepéből, nem az elmúlt évtizedekben kialakult szerkezetből, hanem a jövő igényéből kell kiindulnunk e törv ény tárgyalásakor. A törvénynek lehetővé kell tenni, hogy a hagyományokhoz is illeszkedően biztosítsuk a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy megvédje és növelje a saját maga által kivívott, kiérdemelt szerepét a hazai és nemzetközi tudományos életben. Nagy on fontos, hogy ezt a rangot eddig sem, ezután sem a törvény ereje adja, hanem a tudományos életben a saját maga által kivívott elismerés fogja megadni. A törvénynek biztosítania kell, hogy az Akadémia minden kérdésében maguk az Akadémia tagjai dönthessene k. A törvénnyel szembeni első elvárásunk tehát, hogy az MTA függetlenségének biztosítását minden tudományon kívüli befolyástól mentesítsük. Az MTA autonómiájának tisztelete vitathatatlan kiindulópont számunkra. Ez azonban egy kétélű tétel. A politika nem a vatkozhat be az MTA életébe, ugyanakkor a politika nem is ruházhatja föl a Magyar Tudományos Akadémiát olyan jogokkal, amelyeket nem a politikai lobbyzás, hanem a tudomány saját értékrendjében, saját mozgásterében kell megszereznie. Ha a politika ad valami t, az el is veheti. Nem adható tehát a politika által a Magyar Tudományos Akadémia kezébe a törvénnyel tudománytól idegen adminisztratív hatalom, nem nevezhető ki törvénnyel a magyar tudományos élet központjának sem. Az MTA súlyát, szerepét a magyar tudomá nyos élet szervezésében, képviseletében saját magának kell megszereznie a magyar tudományosság művelői, az ország és a nemzetközi közvélemény előtt. Az eddig kivívott, nemzetközileg is tiszteletre méltó szerep fenntartása, erősítése a Magyar Tudományos Aka démia tagjain, az ország legmagasabb tudományos elismertségét élvező akadémikusain múlik. Az Akadémia szerepének a súlya nem az akadémiai kutatóintézetek mennyiségén múlik, nem az akadémikusok számától függ, nem az Akadémia által osztható finanszírozási le hetőség függvénye. Azon múlik, hogy a megtisztelő akadémiai tagságot elnyerők az oktatásban, az Akadémia testületeiben, a kutatóhelyeken, a közéletben valóban folyamatosan kimagasló szellemi teljesítményeket produkálnak, és ösztönzik, segítik a fiatal kuta tókat az övéket is meghaladó eredményekre. Így e kérdésben az az álláspontunk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudományos Akadémiát képviseli. A Magyar Tudományos Akadémia az akadémikusok testülete, akik teljes autonómiával rendelkezve meghatáro zzák az Akadémia működésének, szervezetének rendjét. Ezért a törvényjavaslat több pontját majd elhagyásra javasoljuk, hiszen az Akadémia életének szabályozása egyedül az akadémiai közgyűlésre tartozik. Az Akadémia rangjának, szerepének nem törvényi, hanem saját erejére bízott meghatározása természetes ösztönzést fog jelenteni a még nagyobb nyilvánosság, mind a tudomány, a tudományt művelők nyilvánosságvállalásának a tudományos életben, mind a tudomány társadalmi kötelezettségének vállalása irányában. Itt sz eretném megjegyezni, hogy az Akadémia vezetői, vezető testületei az elmúlt években rendkívül tiszteletre méltó eredményt értek el autonómiájuk erősítésében s az Akadémia színvonalának a növelésében. Az igazi függetlenségnek ma akadálya a költségvetés dráma i helyzete mellett az, hogy az Akadémia vagyonát államosították, nem rendelkezik a működéséhez szükséges önálló vagyonnal. A Szabad Demokraták Szövetsége olyan megoldást javasol e kérdésben, ami növeli az Akadémia gazdálkodási önállóságát. Támogatjuk a tör vényben szereplő vagyonhoz juttatását az MTAnak, ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy a törvényben felsorolt vagyontárgyak ma inkább pénzfogyasztók, mint bevételnövelő szerepűek.
