Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 7. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BÜKY DOROTTYA (SZDSZ)
2803 Köszönöm. Megadom a szót Büky Dorottya képviselőnőnek, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Büky Dorottya (SZDSZ) BÜKY DOROTTYA (SZDSZ) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ne csak mint politikus, országgyűl ési képviselő, hanem mint hajdan gyakorló tanár is véleményt mondjak erről a törvényről, amiről azt hiszem, hogy valamennyi pedagógustársammal egyetértésben mondhatom, hogy a legfontosabb vagy az egyik legfontosabb kérdés számunkra, hogy olyan törvény szül essék ebben a Parlamentben, amely megnyugtatóan rendezi a pedagógusok és a pedagógia viszonyait. Mindezek után háromféle dologról szeretnék beszélni. Az egyik a tanügyigazgatás kérdése, a másik a regionális oktatási központok kérdése, és a harmadik néhány olyan kérdés, amelyet pontosan azért, hogy megnyugtató módon legyen rendezve, mi szívesebben látnánk - mi, szabaddemokraták - törvényi keretekben rendezve és nem miniszteri diszkréció alá vonva. Először tehát a tanügyigazgatás általunk elképzelt rendszerér ől. A modern közoktatási rendszerekre általában a megosztott felelősség elvének érvényesítése jellemző. Az egyes szintek feladatainak, illetve a felelősségi köröknek konkrét meghatározásában abból kell kiindulni, hogy az állami felelősség elsősorban a közo ktatás alapvető céljainak, tartalmi követelményeinek a meghatározására terjed ki. Az önkormányzatokra hárul a közvetlen ellátási felelősség, azaz a megfelelő intézményi kínálat biztosítása, maguk az intézmények pedig önállóan szervezik meg pedagógiai tevék enységüket. Nézzük meg először, hogy mik tartoznak az állam felelősségének körébe. Az államnak garanciát kell vállalnia az oktatás anyagi ellátására az önkormányzatoknak és egyéb iskolafenntartóknak nyújtott támogatás révén. Az állam meghatározza a közokta tási rendszer egészére érvényes jogi normákat. A közoktatás alapvető céljainak, a képzési szinteknek, a közoktatásban szerezhető képesítéseknek a szabályozása is állami feladat, és e rendszer nemzetközi illeszkedésének biztosítása is. A közoktatási rendsze r konkrét területeit érintő kutatások kezdeményezése és fejlesztési programok elindítása szintén állami feladat. A hátrányos helyzetben lévő térségek, illetve társadalmi csoportok támogatását célzó programok kidolgozása, beindítása szintén idetartozik. Az állami feladatok tehát az országos rendszer szintjén jelentkeznek, nem terjednek ki sem a közvetlen ellátásra, sem a pedagógiai folyamatok közvetlen szabályozására. E rendszerszintű felelősség a központi kormányzatnak, mindenekelőtt a közoktatási minisztér iumnak a közoktatási rendszer egésze feletti általános felügyeleti jogkörében fejeződik ki. Nézzük meg, hogy a következő egység, a területi, a megyei, fővárosi önkormányzatok felelőssége mire terjed ki. Mindenekelőtt az alapellátást meghaladó szinteken, il letőleg a helyi önkormányzatok által el nem látott speciális alapellátás területén jelentkezik ez a felelősség. Feladatai: az adott területen élők középfokú oktatása, diákotthoni ellátása, gyógypedagógiai ellátása, a nemzetiségi nyelvi oktatás, a művészeti oktatás, valamint a felnőttoktatás és a szülőknek és tanulóknak nyújtott pedagógiai szakszolgálat és tanácsadás. Ezeket a feladatokat részben közvetlen intézményfenntartással, részben a települési önkormányzatok tevékenységének koordinálásával látják el a területi önkormányzatok. A települési önkormányzatok felelőssége ismét más. A tankötelezettség teljesítésének, illetve az ehhez szükséges intézményi kínálatnak a biztosításában áll ez a felelősség elsősorban. Ez történhet a saját intézmény alapításával va gy egyéb intézményfenntartóval való megállapodással.
