Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 7. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - HORVÁTH LÁSZLÓ (FIDESZ)
2790 Olyan általánosnak tűnik ez a szöveg és olyanynyira műfajának megfelelő, hogy talán nem érthető, miért idézem ezt itt és most önöknek. Azért teszem, hogy kiemelhessem, milyen kulcsfogalmakkal kapcsolatos és milyen hiányokkal, az előkészítés hiányosságaival terhelt ez a vita. A szakképzési törvény kulcsfogalmai tehát a nemzetgazdaság, anna k minőségi követelményei, a munkaerőpiaci szükségletek, a gazdaság fejlődése. De, tisztelt képviselőtársaim, tudjuke most, hogy mi is az a nemzetgazdaság? Tudjuke akkor, amikor a magyar gazdaságnak orientációváltással kapcsolatos problémái vannak, amiko r a világpiaci kihívások átalakulóban vannak és az európai gazdasági integrációval kapcsolatos illúziókkal szemben sokkal világosabban és a követelmények megfogalmazásának a szintjén fogalmazódnak meg szükségletek és kérdések. Ma a szakképzés egyik igazi k ihívása a maastrichti dokumentum, amely egy egységesülő európai piac szükségleteire tekintve foglalkozik a szakképzéssel és alapértékekként mondja ki: a szakképzésnek olyannak kell lennie, amely rugalmasan alkalmazkodó képességeket és készségeket ad; a sza kképzésnek olyannak kell lennie, amely egy sokféleséget egységesítő európai piacon biztosít a végzettségnek és a képzettségnek megfelelő elhelyezkedési lehetőséget; olyannak kell lennie, amely biztosítja az állandó továbbképzéshez szükséges alapokat; s oly annak kell lennie, amely mindezek mellett alkalmas a specializációra. Meg kell jegyeznünk, hogy többek között éppen a szakképzési törvény az, amelynek elfogadásával kifejezhetjük, mennyire gondolkozunk komolyan integrációs esélyeinkről, hogy mennyire komol yak a felzárkózással kapcsolatos elképzeléseink, nyilatkozataink. Meg kell jegyezni azt is, hogy hosszú távú feladataink megfogalmazásakor - és ilyen a jelen törvényjavaslat is - van sorvezetőnk. Tudjuk használni, sőt használnunk kell az európai dokumentum okat, mint például a maastrichti egyezményt, amelyről említést tettem. Tisztelt Ház! Szakképzésünk rendszere előtt vannak azonban a hazai helyzettel kapcsolatos sajátos kihívásaink is - csak néhányat szeretnék ezek közül is megemlíteni. Sajátos kihívás az új munkanélkülieknek a roppant magas száma, akiknek az élet változtatásához esélyt a munkaerőpiacon csak forgalomképes tudás adhat. Ugyanakkor zömmel olyan munkanélküliekről van szó, akiknek képzettségi alapjai hiányosak, általános műveltségük szintje kiv ánnivalót hagy maga után, és akik mindezek miatt nemhogy hagyományos iskolarendszerű körülmények között, de szinte sehogyan sem képezhetők se tovább, se át. Helyzetük oly mértékben differenciált, hogy problémáikra csak a lehető legdifferenciáltabb rendszer tud intézményes válaszokat adni. Jelen törvényjavaslat akkor tenne eleget mindezen követelményeknek, ha összehangolt lenne először is a kamarai törvénnyel, például a különböző gazdasági kamarákkal kapcsolatos kérdésekkel; öszszehangolt lenne a nonprofit s zervezetekre vonatkozó szabályokkal, például a legkülönbözőbb szereplőknek a képzésben való részvételével kapcsolatos lehetőségeket tisztázná és kifejtené; s összehangolt lenne a vállalkozói kedvezményekkel és adójogszabályokkal; a magánvállalkozók lehetős égeit a képzéskínálat bővítésében tárgyalná; és kifejezné azt, hogy a képzés piac is jelen esetben. A hazai helyzetet jellemző sajátos probléma a sokat emlegetett szerkezet- és struktúraváltás problémája és mindezzel együtt az átalakulás, a tulajdonosváltá s problémája. Gondoljuk csak el, milyen bizonytalanságot okozhat például az az egyszerű hétköznapi helyzet, hogy valaki egy gyakorlóhelyen elkezdett gyakorlati képzését azért kell hogy megszakítsa, mert közben a vele szerződött cég tönkre vagy csődbe ment. A hazai helyzetet jellemző sajátos probléma a közoktatásnak, a szakképzésnek és a felnőttoktatásnak a rendszerével kapcsolatos. Arról van szó, hogy ezek a rendszerszerűen összetartozó elemek nem kapcsolódnak rendszerszerűen össze. Egymásról nincsen inform ációjuk, egymás felé nem nyitottak.
