Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 7. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - HORVÁTH LÁSZLÓ (FIDESZ)
2789 tisztelt uraim, hanem elmegy, ha tud, a gyerek alkalmi munkáravagy segédmunkára, így folytatódik, növekszik, hatványozódik az alulképzett, szakma nélküli réteg és a munkanélküliség. De nem árt, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a fiatal munkanélküliek egy részének személyes és családi problémái esetenként messze túlmutatnak az egzisztenciális gondokon, vagy a szűk értelemben vett munkaerőpiaci lehetőségeken. Beszélgetések kapcsán több fiatal panaszolta, hogy számukra a munka hiánya, s az ebből fakadó k ényszerű tétlenség, a semmittevés, a haszontalanság, a reménytelenség érzése, az eltartottság és másokra szorultság állapota okozza a gondot, az, hogy kiszorulnak a megszokott társadalmi térből, és leépülnek a társadalmi kapcsolataik. (18.30) Ez különben a felnőtt munkanélküliek esetében is így van. E jelenség mögött a társadalmi, gazdasági dezintegráció tömeges előfordulásának a folyamatai tapinthatók ki, melyek sokféle társadalmi és politikai deviancia létalapjai és ösztönzői lehetnek. De beszélhetnénk ar ról is, hogy egyes jó és divatos szakmákban, mint például az autószerelés, gyakran kauciót kérnek az oktatás fejében, ami olykor oly magas, hogy még a jól kereső szülő sem tudja megfizetni, vagy legalábbis nehezen. Tisztelt Országgyűlés! Én sajnálatosnak é s nagy hibának tartom, hogy a szakoktatás kérdését csak az oktatás oldaláról próbálja meg kezelni a Kormány. S azt is el kell mondanom, hogy szerintem súlyos mulasztást követett el az Országgyűlés is azzal, hogy a szakképzési törvény beterjesztése előtt ne m vitatta meg a Kormány foglalkoztatási koncepcióját, hiszen egy viszonylag jól prognosztizálható munkaerőpiac szabja meg valójában a szakemberképzés követelményeit, s azt zömmel az államnak kell felvállalnia, hiszen a szakemberekkel való jó gazdálkodásnak az egész társadalom látja hasznát. Képviselőtársaim! A Szocialista Párt csak úgy tudja támogatni a törvénytervezetet, ha az valóban a preambulumban leírtak szellemében születik meg, vagyis, ha a törvény elősegíti a munkaerőpiac igényeihez igazodó rugalmas és differenciált szakképzést, és a gyakorlatban biztosítja az alkotmányos jogokat a tanuláshoz, az első szakképzés megszerzéséhez, a foglalkoztatáshoz szükséges szakmai ismeretek megszerzéséhez, s amit még mi hozzáteszünk - és ehhez ragaszkodunk - az esél yegyenlőséget. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felszólalásra következik Horváth László, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője. Megadom a szót. Felszólaló: Horváth László (FIDESZ) HORVÁTH LÁSZLÓ (FIDESZ) K öszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szakképzési törvény vitájára olyan körülmények között kerül sor, amikor a vitának számos szükséges feltétele nem áll rendelkezésre. Ez a körülmény sajnálatos módon kísérő jelensége lett a munkánknak. Olyan hiányokr ól van szó elsősorban, amelyeket az előterjesztőnek - jelen esetben a Kormánynak - kellene és véleményem szerint kell is pótolnia a vita lezárásáig. Mire gondolok itt a szakképzési törvény vonatkozásában? Arra, amire a törvényjavaslat preambuluma hívja fel a figyelmünket, amelyből az előttem szóló képviselőtársam is idézett. Ez a bevezető kimondja - idézem : "Az Országgyűlés abból a felismerésből kiindulva, hogy a Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, a nemzetgazdaság követelményeihez és a munk aerőpiac igényeihez igazodó rugalmas és differenciált szakképzési rendszer alakuljon ki és ezzel járuljon hozzá a gazdaság fejlődéséhez…" idézet vége - alkotja e törvényt.
