Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Határozathozatal az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A termékek hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FODOR ISTVÁN, DR. (független)
278 az ilyen személyek testi épségében, egészségében vagy az ilyen személyek a vásárlók, fogyasztók dolgaiban a hibás termék által okozott kár megtérítésére a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség általános alakzata, a Ptk. 339. §a nyújthat alapot, amely kimondja; "Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni." Sajnos, ezen utóbbi törvényi rendelkezés alkalmazása tekintetében nemcsak elm életi vita folyt, hanem eltérő gyakorlat is tapasztalható a bíróságoknál. Voltak olyan ítéletek, amelyekben a bíróság éppen a jogviszony hiánya miatt utasította el a károsult keresetét. Más alkalmakkor, például a Katona Kálmán által is említett színes tele víziók felrobbanása, illetve kigyulladása által okozott személyi sérülés és dologi károk esetében a bíróság kötelezte a gyártót a kártérítésre. Tehát a jelenlegi helyzet az, hogy bár a gyártó felelőssége elvileg megállapítható, mivel azonban nincs egyértel mű termékfelelősségi jogszabály, a bíróság eseti mérlegelésétől függ, hogy megítélie a kártérítést. A mérlegelés lehetősége bizonytalanná teszi a jogalkalmazást, sérti a jogbiztonság elvét. Ezért a törvényjavaslat preambulumában is rögzített célok - kieme lkedően a fogyasztók érdekeinek védelme - indokolják a termékfelelősségre vonatkozó önálló jogszabály megalkotását. (17.00) Ugyancsak utal a törvényjavaslat preambuluma Magyarország fokozódó részvételére a nemzetközi gazdasági integrációban, melyek közisme rt végcélja csatlakozásunk az Európai Gazdasági Közösséghez. Ez a körülmény nem kevésbé fontos indoka az önálló termékfelelősségi szabályok bevezetésének. Tekintettel arra, hogy Katona Kálmán előterjesztő képviselőtársam részletesen ismertette az Európai G azdasági Közösség irányelveinek és az azt követő európai jogalkotási folyamatoknak a történetét, ettől eltekinthetek, és ennek rezüméjeként utalhatok mindjárt arra, hogy a csatlakozási szándékunk megvalósulásával elengedhetetlen jogi harmonizáció kötelezet tségét is figyelembe véve megállapítható, hogy a termékfelelősségi rendszer törvényi szabályozása szükséges és időben történő reakció a jelenlegi és leendő gazdasági és kereskedelmi partnereinknél tapasztalható tendenciákra. Ezeket a tendenciákat és a joge gységesítés követelményét az előterjesztők oly mértékben szem előtt tartották, hogy a törvényjavaslat szinte minden tekintetben megfelel az európai irányelveknek. Ez a megfelelőség ugyanakkor azt jelenti, hogy a magyar polgári jogi felelősség rendszerében annak egyik alapkritériumához, a felróhatósághoz képest a termékfelelősség csak abba a tendenciába illeszthető bele, amelyet a veszélyes üzem működéséből eredő károkért fennálló objektív felelősségről szóló szabályok jeleznek. Tehát a termék hibájából ered ő kárért fennálló felelősség objektív, ami azt jelenti, hogy a kárviselési kötelezettség tekintetében nem a gyártó magatartása, hanem a károkozás ténye önmagában perdöntő. Amikor örömmel állapítom meg, hogy a fogyasztók védelme szempontjábó l ez az objektív felelősség kedvezőbb, ugyanakkor más esetekben az irányelveknek történő megfelelőség a fogyasztó érdekérvényesítési lehetőségeit nehezíti. Ezzel kapcsolatban a törvényjavaslat három elemét kell bírálnom. Ezek a következők. Először: a termé k fogalmának szűkítése az ipari eredetű ingó dolgokra. Másodszor: a kártérítés mértékének korlátozása. Harmadszor: a gyártó mentesítésének egy esete a felelősség alól. Tehát nézzük sorban a fenti elemeket! Először: a törvényjavaslat szűkíti a termék fogalm át az iparilag előállított ingó dolgokra. Nem terjeszti ki hatályát a mezőgazdaság, halászat, vadászat feldolgozatlan termékeire. Ez a kiemelés nem adekvát a hatályos magyar joggal, mert a 14/78as minisztertanácsi rendelet éppen a mezőgazdasági termékek v onatkozásában szigorú felelősségi szabályokat állapít meg. A rendelet értelmében "a termelő felelős azért, hogy az általa növényvédőszerrel kezelt vagy tárolt növényi termék nem tartalmaz meghatározott mértéket meghaladó káros szermaradványokat. A termelő felelős azért is, hogy az általa előállított állati termék nem tartalmaz tiltott hormontartalmú vagy hormonhatású
