Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Határozathozatal az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A termékek hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FODOR ISTVÁN, DR. (független)
279 anyagot, az emberi egészségre káros, egyéb kémiai, biológiai szert, szermaradékot. A termelő ezért való felelősségét nem korlátozhatja, és nem zárhatja ki." Az említett rendelet szerződéses viszonyokban teszi lehetővé a termelő felelősségének megállapítását. A szerződéses viszonyon kívül álló fogyasztó egészségének és biztonságának fokozott védelme érdekében nem indokolt a termék fogalmából kiem elni a mezőgazdaság termékeit. A szigorú termékfelelősség kiterjesztése a mezőgazdasági termékekre jótékony hatású lehet az ésszerűtlen környezetkárosítások megelőzése érdekében is. A törvényjavaslatnak a fogyasztói érdekérvényesítés ellen ható második ele me, hogy a fokozott felelősség ellensúlyozására korlátozza a kártérítés mértékét, differenciálva az okozott sérelem alapján is. A javaslat szerint, ha a hibás termék halált, testi sérülést vagy egészségkárosodást okoz, a teljes vagyoni és nem vagyoni kár m egtérítendő. Ez rendben is volna. Viszont ha a hibás termék más dolgokban okoz kárt, a kártérítés korlátozott, mert csak a tízezer forintot meghaladó kárt kell megtéríteni. Ebben a kérdésben a Polgári Törvénykönyv teljes kártérítési szabálya kedvezőbb a fo gyasztóra, mert ilyen korlátozást nem tartalmaz. A magyar felelősségi jogban idegen az önrészesedés intézménye, a károkozónak kell a teljes kárt viselnie, ha a felelőssége megáll, néhány méltányossági szabály és a biztosítási szerződések kivételével. A köz ös piaci irányelv indokolása az, hogy a bagatell ügyekben nem célszerű bírósághoz fordulni, és az önrészesedés csökkenti a bírósági vitákat is. E szabályozás mögött azonban az áll, hogy szinte mindegyik európai közösségi tagországban valamilyen laikus bírá skodás létezik. Angliában a kis ügyek bírósága, Olaszországban a békebíróság, Portugáliában és Spanyolországban egyenesen fogyasztói választott bíróság, ahol a kis összegű viták rövid úton lezárulnak. Mivel Magyarországon ez idáig nem jött létre ilyen elkü lönülés az állami igazságszolgáltatás és a laikus bíráskodás között, nincs sem jogi indoka, sem hagyománya az önrészesedés bevezetésének. Annál is inkább szükségtelen ez a korlátozás, mert az előterjesztés 12. §ában a tízezer forint alatti kárigények érvé nyesítése tekintetében utalás történik a polgári jogi felelősség általános szabályai alapján biztosított jogorvoslatra. De ezzel a megoldással, tehát ugyanazon káresemény vonatkozásában különböző jogorvoslati lehetőségekkel csak fokozódik a fogyasztók bizo nytalansága a járható jogi utat illetően. A törvényjavaslat 3. vitatható eleme, hogy nem terjeszti ki a gyártó felelősségét a tudomány és technika szintjén fel nem ismerhető hibákra. Ez a szabály a fogyasztói érdekek védelme szempontjából kifejezetten hátr ányos. A fogyasztó szempontjából közömbös, hogy a hiba a minőségi, ártalmatlansági, biztonsági vizsgálatok elégtelen tudományosműszaki színvonala vagy egyéb ok miatt következett be. Ha az ellenőrzés elégtelen voltából eredő hiba esetén a gyártó mentesülhe t, ez a tény azt fogja eredményezni, hogy széles lehetőséget teremt a jogalkotó a gyártónak a felelősség alóli kibújásra. Azzal, hogy a gyártót negatív tény bizonyítására kötelezi a javaslat, elegendő azt bizonyítania, hogy a hiba felfedezhetetlen volt, va gy elegendő lesz bemutatni, hogy elvégezte a gyártó az előírt ellenőrző vizsgálatokat. Ezzel szemben, ha ezt a károsult nem fogadja el, kénytelen lesz bizonyítani, hogy ténylegesen lehetőség lett volna a hiba felfedezésére, abban az időben, amikor a termék et forgalomba hozták. Attól tartok, hogy ez a gumiszabály a termékfelelősségi törvény alkalmazását bizonyos esetekben a gyakorlatban lehetetlenné fogja tenni. Ezt az aggályt támasztja alá a Németországban és más országokban ismertté vált és Katona Kálmán á ltal is idézett, vagy említett Conterganügy. Mint ismert, a Contergant szedő terhes anyák gyermekei születési rendellenességgel jöttek világra. Bár semmi kétség nem volt afelől, hogy a Contergan okozta a rendellenességet, ezt egyetlen bíróság sem tudta eg yértelműen bizonyítani. A német polgári jogászok jó része úgy tekintette ezt az esetet, mint a fejlesztési hiba egyik példáját, ahol a hiba a tudomány és technika adott fejlettségi fokán nem volt felismerhető, holott valószínűleg a gyógyszer tesztelése nem volt elég kiterjedt. Méltánytalan tehát, hogy az ellenőrzés tudományosműszaki színvonalának elégtelen voltát illetően a laikus károsultat
