Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 7. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
2763 Mindenekelőtt az, hogy szolgálják a felsőoktatás, a tudomány, ezen keresztül országunk társadalmi, gazdasági fejlődését, kultúránk felvirágzását, az élet minőségéne k javulását. A felsőoktatásban részt vevő oktatók és kutatók, illetve a felsőoktatás egyéb hazai és külföldi szakértői szerint is, ezzel a törvénnyel szembeni egyik legfontosabb követelmény, hogy tartsa tiszteletben a már idézett bolognai chartában is első helyen deklarált felsőoktatási önállóságot, a felsőoktatás autonómiáját, biztosítsa az ember tudományos, alkotó szabadságát. Az autonómia lényegéből következik, hogy a törvény kerettörvény legyen. Ez azt jelenti, hogy csak azok a legfontosabb szabályok és intézmények fogalmazódhatnak meg benne, amelyek az egyetemek, főiskolák alapításához és működéséhez általánosságban és garanciális szempontból szükségesek. A konkrét és a felsőoktatásban folyó szakmai tevékenységgel, az oktatással, a kutatással és a tanul ással kapcsolatos további szakmai szabályok az egyetemek és főiskolák szintjén kerülhetnek kialakításra, ezeket ott kell szabályozni. Az állam csak az intézményrendszer működésének állami felelősségével, valamint az oklevelek állami elismerésével összefügg ésben kap korlátozott és garanciális okoknál fogva törvényben rögzített, korlátozott beavatkozási lehetőséget. A felsőfokú képzés szakmai, illetve tartalmi jellegű befolyásolása, hogy az e kérdésekben való döntési jogosultság az intézmények, illetve a fels őoktatási tudományos szféra autonóm intézményeinek, szervezeteinek feladata. Az egyetemi autonómia államilag ellenőrzött, de önálló gazdálkodást is kíván. Ebben tervezhetők az állami szerepvállalás, az állami támogatás mértéke és feltételei, amelyben tiszt ázottak az intézményi forrásbővítés és vállalkozás lehetőségei is. További lényeges célkitűzésként fogalmazható meg az egyetemek, főiskolák szervezeti és felügyeleti széttagoltságának megszüntetése, valamint az oktatás és tudományos kutatás integrálása. Sa jnos, a magyar felsőoktatást jellemezve elmondható, hogy a sok kis intézményből álló széttagolt hálózat következtében a hazai egyetemek és főiskolák harmad, negyedakkora hallgatói létszámmal és torzabb, beszűkítettebb szakválasztékkal, szakiránnyal működn ek, mint a nyugateurópai partnerintézmények. Úgy tűnik, a szükségesnél, illetőleg az egészségesnél nagyobb arányban alakultak ki egy vagy két területre specializálódott szakegyetemek. Az intézmények közel felének nappali tagozatos hallgatói létszáma keves ebb az ötszáz főnél, és elenyésző az ötezer fő hallgatót befogadni képes egyetemeink száma. A tudomány és a felsőoktatás fórumai, valamint a kormányzat is úgy gondolja, hogy a tudományágak és képviselőik hatékonyabb együttműködése, az anyagi erők gazdaságo sabb hasznosítása, valamint az európai felsőoktatási hálózathoz való… (A hangosítás megszűnik. - Zaj. - Közbeszólások: Elment a hang!) … Elment a hang! Megvan! (A hangosítás ismét működik.) (16.00) ELNÖK (Szabad György) : Addig, amíg miniszter úr a mikrofon ját igazítja, hadd hívjam föl tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy perceken belül fölkeresi üléstermünket az Európa Parlament magyar ügyekkel foglalkozó bizottsága. Kérem, állítsák helyre a Ház korábbi telítettségét. (Derültség.) Köszönöm. Visszaadom a szót miniszter úrnak. MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter: A tudomány és a felsőoktatás fórumai, valamint a kormányzat is úgy gondolja, hogy a tudományágak és képviselőik hatékonyabb együttműködése, az anyagi erők gazdaságosabb hasznosít ása, valamint az európai felsőoktatási hálózathoz való szervesebb illeszkedésünk megkívánja a többkarú, szélesebb szakkínálatú, hatékonyabban működő felsőoktatási intézmények újraszerveződését, az organikus szervezeti integráció kialakulásának elősegítését .
