Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. június 7. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - MÁDL FERENC, DR. művelődési és közoktatási miniszter:
2762 A minőség mérc éje mindig magas volt. Hírességek, Nobeldíjasok sora kapta indítását egyetemeinken. A közelmúlt nehéz évtizedeiben is a tudomány soksok művelője vitte sikeresen tovább a tudományos noblesse oblige felelősségét, bár a leszegényedett infrastruktúra, az ala csony életszínvonal és az önkényuralom nyomasztó terhei bénították. Békés forradalmunk szabadságot hozott diáknak, tanárnak egyaránt. Szabadságot kutatásban, tanításban, utazásban, tanulásban, az egyetemi autonómiában, általában a felsőoktatás minden terül etén. Ehhez a Kormány az infrastruktúra, az anyagi feltételek és a kutatási lehetőségek jelentős fejlesztését tervezi. A felsőoktatást a Kormány stratégiai ágazatnak tekinti. Milliárdok vannak evégből a felzárkózás az európai felsőoktatási alapban, az orsz ágos tudományos, kutatási alapban, ez évben a felsőoktatás a bázisellátáson túl sok milliárd forint kiegészítő költségvetési támogatásban részesül, egyebek között a hallgatói létszám emeléséhez, ennek költségeihez, és jelentős oktatói béremelésre is sor fo g kerülni. A cél valóban, ahogy az egyik említett alap neve is mondja: felzárkózás az európai felsőoktatáshoz. Ehhez azonban hozzátartozik a magyar felsőoktatás jogi, szerkezeti, tartalmi megújulása és ennek korszerű követelményrendszere a törvé nyi rendezésben, és itt egy pillanatra megint vissza kell mennem Bolognához. 1988 szeptemberében az európai egyetemek rektorai ezen legősibb európai egyetem alapítása 9. centenáriumának méltó megünnepléseképpen Bolognában nyilatkozatot fogadtak el. E nagy jelentőségű okmányban, az európai egyetemek magna chartájában fogalmazták meg azokat a célkitűzéseket, alapelveket és ezek megvalósulásához szükséges feltételeket és eszközöket, amelyek a XXI. század európai felsőoktatását kell, hogy jellemezzék. A humaniz mus jegyében fogant dokumentum alapgondolatai szinte teljesen egybeesnek a magyar felsőoktatás jelen célkitűzéseivel. Csak egy néhány mondat ebből a magna chartából: "Ennek az évezrednek a végén az emberiség jövője nagymértékben függ a kulturális, tudomány os és műszaki fejlődéstől, ez a fejlődés a kultúra, a tudás és a kutatás központjaiban kovácsolódik, amelyekké az igazi egyetemek váltak. Az ismeretek fiatalok közötti terjesztésén keresztül az egyetemeknek ma már a társadalom egészét kell szolgálniuk. Az egyetemeknek a jövő nemzedékeit és rajtuk keresztül másokat a természeti környezet és az élet harmóniájának tiszteletben tartására kell tanítani" és így tovább. E chartában megfogalmazottak is példaértékkel jelzik számunkra, hogy mily fontos kérdés egy áta lakuló társadalom, újjászerveződő ország életében a kultúra, az oktatás és ezen belül a felsőfokú oktatás, a tudományművelés és a kutatás intézményrendszerének átalakulása, az átalakulás irányához igazodó fejlesztés. Ennek az átalakítási folyamatnak egyik igen fontos állomása és mérföldköve a felsőoktatás jogi környezetének és szabályrendszerének újjáalakítása. A magyar felsőoktatás önálló szabályozására, bár a XIX. és XX. században történtek erre kísérletek - gondoljunk csak Eötvös József, Trefort Ágoston és Klebelsberg Kunó törekvéseire , ilyen önálló szabályozásra mégis mind ez ideig nem került sor. A felsőoktatást vagy egyedi alapító oklevelek, egyedi törvények, vagy mint az utóbbi időkben történt, átfogó oktatási törvények részeként határozták meg. A l egutóbbi, 1985ös oktatási törvényt nemcsak túlontúl átfogó jellege miatt kell meghaladni, hanem azért is, mert az azóta bekövetkezett változások következtében olyan új igények és törekvések jelentek meg, amelyek a régi törvény alapján egyáltalán nem vagy csak nehezen kezelhetők. Úgy véljük, hogy a felsőoktatás társadalmi súlya és belső differenciáltsága immár csak a felsőoktatásra vonatkozó önálló törvény keretei között szolgálható kellőképpen. Az első kérdés, amelyről szólnom kell a törvény kapcsán, az, h ogy mik e törvényjavaslat a felsőoktatáspolitika által megfogalmazott legfontosabb céljai.
