Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának lezárása - A termékek hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
274 Cé lunk egyrészt a jogbiztonság érdekében átlátható helyzet teremtése, másrészt hathatós fogyasztóvédelem kiépítése. A tervezet mind szerkezetében, mind szövegében a közösségi irányelvet követi, attól csak azokon a pontokon tér el, ahol maga az irányelv is al ternatív javaslatokat tesz. Hazánk nem tagja még az Európai Közösségnek, így önöknek jogi kötelezettségekre természetesen nem kell tekintettel lenniük a javaslat tárgyalásakor. De szeretném felhívni figyelmüket arra, hogy 1988 és 1991 között több, az EKn kívüli ország is megalkotta termékfelelősségi törvényét, és ezek mindegyike az irányelveket vette alapul. Itt elég az osztrák vagy a finn példát említenem. Tisztelt Országgyűlés! Szándékunk szerint a törvény hatálya - más európai törvényekhez hasonlóan - c sak bizonyos tárgyakra terjed ki, a polgári jog általános szabályainál szigorúbb felelősségi szabályok csak a fogyasztói magánhasználat tárgyain bekövetkezett károkra vonatkoznának. Erre is csak akkor, ha az meghaladja a tízezer forintos határt. Az ipari f elhasználás tárgyain előállott, továbbá a tízezer forintot el nem érő károkra továbbra is a polgári jog általános felelősségi szabályai maradnának érvényben. A hibás terméken magán bekövetkezett károkra pedig továbbra is a szavatosság, illetve a jótállás s zabályai vonatkoznának. Nem terjed ki a törvényjavaslat hatálya a feldolgozatlan mezőgazdasági termékekből származó, illetve a gyógyszerkárokra sem. Utóbbiakról - ahogy eddig - az egészségügyi törvény rendelkezik. Még nem szóltam a termékfelelősségi törvén y elfogadása mellett szóló legfontosabb érvről. Az az ország, amelynek joga nem tartalmazza az általánosnál szigorúbb termelői felelősséget, rövid időn belül az olyan termékek lerakóhelyévé válhat, amelyek a világ más részein eladhatatlanok. Ezen szemetesl ádaeffektustól való félelem annyira élő, hogy a közelmúltban még a jogi újításoktól hagyományosan viszolygó Svájc kormánya is elkészítette termékfelelősségi törvénytervezetét. A magyar exportőrök eddig is kénytelenek voltak szembenézni a szigorúbb külföld i szabályokkal, de a Magyarországra exportálókat eddig semmi sem késztette arra, hogy odafigyeljenek termékeik biztonsági paramétereire. Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet elkészültét csaknem egyéves munka előzte meg, melynek során a legkülönbözőbb s zakmai és érdekképviseleti szervezetek nyilvánították ki véleményüket a kérdéssel kapcsolatban. Nyugodtan állíthatom, hogy a reagálások egyértelműen biztatóak voltak, sőt a hozzászólók egy jelentős része a hazai fogyasztóvédelem kritikus állapotára tekint ettel a javaslat hatályának kiterjesztését javasolta. Meggyőződésem, hogy az értékesítési lánc bonyolultsága, a fogyasztó számára áttekinthetetlen volta, a fogyasztói elvárásokat felcsigázó reklámtevékenység, de mindenekelőtt a modern ipari termékek fokozo tt veszélyessége elkerülhetetlenné teszi, hogy a fogyasztó kezébe olyan jogi eszközt adjunk, amelynek birtokában eredményesen léphet fel a hibás termék gyártójával szemben. E cél elérése érdekében terjesztjük Önök elé törvényjavaslatunkat, és most átadnám a szót dr. Lotz Károlynak, hogy a tervezet gazdasági vonatkozásairól szóljon. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Lotz Károly képviselő úrnak. Dr. Lotz Károly (SZDSZ) a törvényjavaslat előterjesztője, a napirendi pont előadója LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két gondolattal szeretném kiegészíteni Katona Kálmán bevezetőjét. Ő már említette az Európai Közösség irányelveit, amelyek a Közösség jogharmonizációja keretében kötelező előírások a közösségi tagoknak. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy mivel múlt év végén Magyarország is ratifikálta - és egyre több európai ország ratifikálja társulási szerződésünket az Európai Közösséggel, ezért ha nem
