Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának lezárása - A termékek hibája folytán keletkezett kárért fennálló felelősségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
275 is kötelezően, de ajánlott módon - mé gpedig sürgetően ajánlott módon - a jogharmonizáció, a jogegyesítés Magyarországra nézve is lényegében kötelező. A szerződés 68. cikkelye kimondja, hogy lehetőleg minél előbb ki kell dolgozni és be kell vezetni több, gazdasággal foglalkozó törvényt, ezek k özött megnevezetten "fogyasztói érdekvédelem, ideértve a termékfelelősséget". Tehát szó szerint is rövidesen be kell vezetnünk, meg kell alkotnunk ezeket a törvényeket, a fogyasztói érdekvédelemről szóló törvényt, amely kidolgozás alatt van, és ezt, a most a tisztelt Ház előtt lévő termékfelelősségi törvényt. A törvény hazai bevezetése elősegíti az egyenlő versenyfeltételek kialakulását és érvényesülését. A másik téma, amire ki szeretnék térni, ez a gazdasági hatás. A törvény bevezetésének kétségkívül vanna k bizonyos anyagi kihatásai. Ezek a kihatások két kategóriába sorolhatók; az egyszeri kihatások és a folyamatos kihatások. Az egyszeri kihatások mindenekelőtt a szükséges technológiai fejlesztésben nyilvánulnak meg, ami azt jelenti, hogy az érintett vállal atoknak, az érintett cikkeket gyártó vállalatoknak ahhoz, hogy elkerüljék a termék hibája folytán keletkező károkat, olyan technológiai fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek ezt a biztonságot szolgálják. Ez azonban minden nemzetközi vélemény szerint ki fejezetten előnyére válik egy országnak, hogy bizonyos - minőségileg magasabb - fokot érjenek el ezek a termékek. Ugyancsak egyszerinek tekinthető az az importszínvonalnövelés, amelyet Katona Kálmán már említett, hogy kénytelenek a magyar importőrök színv onalasabb importforrásokat felderíteni, ami ugyancsak az ország hasznára válik. Folyamatosnak tekinthetők azok a költségek, amelyek a biztosítási díjra, tehát a termékfelelősség biztosítási díjaira, a gondosabb ellenőrzésre és bizonyos jogszolgálati költsé gek megteremtésére vonatkoznak. Annak ellenőrzésére, hogy ezek az említett költségek milyen hatással járnak a termékekre, okoznake egyáltalában árnövelő hatást, ezért támogattuk Katona Kálmánnal együtt azt a kezdeményezést, hogy készüljenek úgynevezett ha tásvizsgálatok mindezeknek az esetleges árnöveléseknek az ellenőrzésére. Három ilyen hatásvizsgálatról tudok beszámolni, felkértük az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot, amelynek nemzetközi tapasztalatai szerint 13% között jelentkezik az érintett termék eknek, tehát hangsúlyozom, nem az általános árszínvonalnak, hanem ezeknek a termékeknek az árszínvonala maximum 13% között, tehát átlagosan 12%kal növekedhetnek. Azonban a minisztérium leszögezi, hogy mindez rendkívül pozitívan befolyásolja a technológi ai szint fejlesztését, nemzetközi tapasztalatai szerint. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma ugyancsak elvégzett egy hatásvizsgálatot, amely szerint kissé megemelheti az érintett termékek árát, de a versenyhatás következtében inflatorikus hatá sa gyakorlatilag nem várható. (16.50) Nemzetközi hatása - különösen az Egyesült Királyság tapasztalatai alapján - egyértelműen pozitív, emeli a minőséget és növeli a termékek versenyképességét. Végül egy hatásvizsgálatot végeztettünk egy biztosítótársaságg al, amely egyértelmű tapasztalatát közölte velünk. Néhány százalékkal emelkednek a biztosítási költségek az Egyesült Államok tekintetében, ahol különlegesen fontos ez a terület, ott maximum 8%kal, de ezek a biztosításidíjnövekedések nem növelik érdemben a termék árát. Ez általában 0,2 és 0,5 körüli árnövekedést okozhat. Ilyen szempontból tehát egyértelmű, hogy a törvény elfogadása érdemi inflatorikus hatást nem fog előidézni. Azonban hogy erre az illetékes gyártó cégek és az importőrök fel tudjanak készül ni, ezért azt javasoltuk, hogy a törvény bevezetése 1994. január 1jével történjen, hogy ez a csaknem egyéves időszak rendelkezésükre álljon a felkészülésre. Megítélésem szerint ennek a törvénynek az
