Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 25. kedd, a tavaszi ülésszak 34. napja - A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. az MSZP vezérszónoka:
2570 Felmerül az is, hogy ez a korlátozási rendszer nem minősüle az EKalapszerződésben tiltott, önkényes megkülönböztetésnek, vagy álcázott k ereskedelmi korlátozásnak. Természetesen lehet nyíltan vagy burkoltan protekcionista, a magyar piacra való bejutást akadályozó kereskedelempolitikát folytatni, de akkor ennek a következményeivel is számolnunk kell. A harmadik problémakör: az alkotmányosság kérdése. A törvényjavaslat valószínűleg az Alkotmány több rendelkezésével is ellentétes lehet. A feltételes módot azért használom, mert igazán a bizottsági vitában az Igazságügyi Minisztérium határozott ellenvéleménye nem győzött meg, hiszen az elmúlt hár om évben ez a Ház, a kormányzati és igazságügyi minisztériumi asszisztériával jó néhány olyan törvényt alkotott, ami utólag alkotmánysértőnek minősült. A legkritikusabb az alapjogok korlátozása, ugyanis az Alkotmány 8. paragrafusának (1) bekezdése szerint az alapjogok lényeges tartalma törvénnyel sem korlátozható. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában mindig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a korlátozást célhoz kötötte, a korlátozás arányose az elérni kívánt céllal és a legkisebbe a lehetséges ko rlátozó eszközök közül. Jó példa volt legutóbb az általános vagyonbevallás alkotmányellenes minősítése erre a megfontolásra. A javaslat - úgy látjuk - több ponton is sérti ezeket az alapelveket. Az első: a jogbiztonsághoz és a jogorvoslathoz való jog; a má sodik: a személyes adatok védelméhez való jog; a harmadik: a magánlakás sérthetetlensége; negyedik, a vállalkozások egyenjogúsága és egyenlő védelme; ötödik: a vállalkozás joga és a gazdasági verseny szabályozása és végül hatodszor: a tulajdonhoz való jog és védelme. Én csak remélni tudom, hogy mind a hat felsorolt esetben védeni lehet a szabályozás alkotmányosságát. Végül: a negyedik problémakör a jogtechnikai megoldás elképesztő szakszerűtlensége. Egyetlen törvényjavaslatban négy egymástól független szabá lyozási tárgyat lapátoltak össze az előkészítők; a jövedéki termékek termelésének és forgalmazásának, továbbá ellenőrzésének szabályait, a bérfőzési szeszadót, a HTOjegyutalvány szabályait, valamint a Vám- és Pénzügyőrség parancsnokának belső utasítását. A termelésre, előállításra vonatkozó műszakitechnikai szabályok többsége rendeletben szabályozható; annak ugyanis kevesebb a garanciális lehetősége. Ugyancsak felesleges törvényi rangra emelni a Vámőrség belső viszonyait érintő normákat. Mindent összevetv e, tisztelt Ház, rengeteg módosító indítványt tettünk, bár egy pillanatig nem hittük, hogy e módosító indítványokkal valójában jó törvényjavaslatot lehet kreálni. Itt nem megyek bele abba, hogy elképesztőnek tartom az ügyrendi bizottságnak azt a véleményez ését, amely a kivételes eljárásban ilyen könnyedén lesöpri a szakmailag illetékes bizottságnak a törvényjavaslatról alkotott általános véleményét, és minden további nélkül tárgyal a Parlament egy ilyen törvényjavaslatot. Azt gondolom, mindenképpen el kelle ne hagyni a törvényjavaslatból a HTOutalvány rendszerét, a szeszadót önálló törvényben és tisztességesen, az eljárási szabályokat tartalmazó törvényben kéne szabályozni. Át kellene gondolni, mit kell feltétlenül szabályozni. Úgy gondoljuk, elegendő lenne a dohánytermékeket, a tömény alkoholt és a kávét érintő szabályokat rendezni, a fogyasztási adóról szóló törvény ki- egészítésével. Ki kellene hagyni azokat a szabályokat, amelyek vélhetően sértik az Alkotmány rendelkezéseit, és a termékek vásárlóit, a fog yasztókat is ki kellene hagyni a szabályozással érintett körből. Mindent összevetve: Tisztelt Ház! Az a véleményünk, hogy a legjobb cél sem szentesíthet rossz eszközöket. Nem lehet egy törvény olyan sürgős, hogy ne legyen idő a jó előkészítésre. És végezet ül: ha nincs elég szakértelem vagy invenció a jó megoldások felkutatására, akkor akár külső szakértőket is szabad igénybe venni és alkalmazni. Lelki szemeim előtt megjelent: milyen jó lenne, ha - mondjuk - Csucs László most a Pénzügyminisztériumban dolgozn a, akkor lenne egy jó jövedéki törvény és a Rádiónak is mennyivel egyszerűbb lenne a helyzete. (Taps a bal oldalon.)
