Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 25. kedd, a tavaszi ülésszak 34. napja - A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
2564 és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának kell felelnie. Egy másik elfogadott módosító javaslat értelmében a háztartási tüzelőolajjal üzemeltetett gépjárműveket le kell foglalni, amennyiben az üzemeltetőre másodszor lehet bizonyítani ilyen jellegű visszaélést. Hangsúlyozni kívánom, hogy a lefogla lás nem azonos értelmű az elkobzással, mégis a bizottsági vita igen éles volt ebben a kérdésben. Ugyancsak egyetlen szavazattöbbséggel fogadta el a bizottság azt az indítványt is, miszerint a zárjegy nélkül forgalomba hozott é s emiatt elkobzott termékeket meg kell semmisíteni. Több bizottsági tag úgy vélekedett, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetünkben pocsékolás lenne minőségileg esetleg kifogástalan termékek megsemmisítése. A javasolt szigorított szankciók bizottsági elfogadá sát indokolja mind a dohány, szesz- és kávéipari termékek illegális kereskedelmével kapcsolatos eljárások magas száma, mind a nyugateurópai gyakorlat, miszerint a jövedékek ellenőrzése a vámszabályok ellenőrzésével azonos szigorúságú. Az elmúlt évben 410 0 eljárás keretében közel egymilliárd forint összértékű zugárut foglaltak le, 500 tonna kávét, 850000 liter tisztaszeszt, 8 millió doboz dohányárut. Ezen mennyiségek ismeretében érthető a megsemmisítés vagy hasznosítás tárgyában folytatott vita. Az is belá tható azonban, hogy ilyen hatalmas mennyiségű és ismeretlen minőségű, hatóanyagtartalmú árutömeg ellenőrzését és értékesítését nem vállalhatja magára a pénzügyőrség. Vitát váltott ki, hogy a törvény hatálybalépését követő harminc nap elegendőe arra, hogy az elárusítóhelyek túladjanak zárjegy nélküli termékeiken. Pillanatnyilag arra az esetre nincs előírás, ami a harminc nap után fennmaradó árukészlet sorsáról intézkedne. Vita volt arról is, hogy helyese a törvénytervezet mellékletének a megszüntetése. Az új megfogalmazás szerint a jövedéki engedélyezésre rendszeresített okirat tartalmát a mindenkori pénzügyminiszter rendeletben határozza meg, azaz ennek a formanyomtatványnak a rovatait nem a törvény melléklete tartalmazná. Többen kifejezték afölötti aggod almukat, hogy ily módon a végrehajtó hatalom esetleg a szükségesnél és az indokoltnál több adathoz kötné az engedélyek megadását. Az előterjesztő véleményével szemben bizottságunk az engedélyek megadásába, illetve érvénytelenítésébe bevonná az Országos Tár sadalombiztosítási Főigazgatóságot. Javaslatunk szerint a Társadalombiztosítási Főigazgatóság rendelkezésére kell bocsátani a jövedéki engedéllyel rendelkezők listáját, nem szabadna jövedéki engedélyt adni a társadalombiztosítás adóslistáján szereplő válla lkozóknak és gazdálkodószerveknek, és vissza kell vonni mindazoktól a jövedéki engedélyt, akiknek jelentősebb társadalombiztosítási tartozásuk van. Az előterjesztő úgy vélekedett, hogy az ilyen jellegű szankciókat szűkítsük le az állami adótartozások esete ire. Bizottságunk úgy vélekedett, hogy ha tudatosan szét akarjuk választani a társadalombiztosítást és az állami költségvetést, akkor nem szabad hivatkozási alapot szolgáltatnunk a társadalombiztosítás gazdasági vezetőinek költségvetési támogatások igénylé sére. Nem szabad tehát szűkítenünk a társadalombiztosítás szankcionáló fegyvertárát, meg kell adnunk minden rendelkezésre álló lehetőséget a járuléktartozások behajtására, ezáltal is csökkentve a költségvetési források iránti aspirációkat. Bizottságunk elu tasította azokat az indítványokat, miszerint a sör forgalmazása ne tartozzon a törvény hatálya alá. Épp a szaporodó kisüzemi sörgyárak teszik szükségessé az eddiginél is szigorúbb ellenőrzést és mérőórák fölszerelését a sörfőző készülékekre. Hosszú viták u tán elutasította a bizottság Futaki Géza, Pelcsinszki Boleszláv és Vincze Kálmán arra irányuló javaslatait, hogy a mezőgazdasági kisárutermelők is jogosultak legyenek háztartási tüzelőolaj vagy gázolajutalvány felhasználására. A kistermelők költségeinek az elszámolása, illetve a fogyasztói adó egy részének a visszaigénylése nem ennek a törvénynek a felségterülete, e törvény csupán a pénzügyi ellenőrzés feltételeit hivatott javítani.
