Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KOVÁCS GÁBOR (KDNP)
2502 iskolák, illetve főként az ott dolgozó pedagógusok egzisztenciájának védelme érdekében tett erőfeszítéseink megvalósulása. Nem tagadható azonban, hogy az előterjesztett törvényjavaslatok a szakképzés szempontjából néhány olyan ált alános kérdést is felvetnek, amelyeknek tisztázása a részletes tárgyalás előtt szükséges. Elsőként kell megemlíteni, hogy a közoktatási törvényjavaslat több mint 70 oldalon, a szakképzési törvényjavaslat 21 oldalon olyan mértékben összefügg, hogy felvetődi k a kérdés, nem lennee indokolt e két törvény egybeszerkesztése. A közoktatási törvényjavaslat több mint száz bekezdése utal a szakképzési törvényjavaslatra, többnyire kivételként megemlítve. A szakképzési törvényjavaslat, úgy tűnik, mindössze munkaügyi s zempontból összeállított kiegészítése a közoktatási javaslatnak. Ezt a képet erősíti az is, hogy a szakképzési törvényjavaslat jelentős része legalább annyira beleillik a foglalkoztatási törvénybe, mint egy önálló jogszabályba. A szakképzési törvényjavasla t kiegészítő jellege zavaró is, mert megértéséhez következetesen vissza kell nyúlni a közoktatási törvényjavaslathoz. Érdemes lenne az egyértelmű, világos és közérthető törvénykezés megvalósulása céljából megfontolni az összevonás lehetőségét. A törvényjav aslatokból az oktatási rendszer nem rajzolódik ki egyértelműen. Különösen érvényes ez a szakképzési rendszerre, amelyet sokszor csak elrejtett félmondatokban lehet megtalálni. Ezzel kapcsolatban fogalmazható meg az az elvi jelentőségű kérdés, hogy ha a sza kiskolában a szakképzés 16 éves életkor felett, a tankötelezettség befejezése után kezdődhet, a szakközépiskolában pedig a szakképzés az általános középiskolai tanulmányok befejezése vagy az érettségi megszerzése után, tehát 18 vagy 19 éves életkorban indu lhat meg - amelyekkel természetesen egyetértünk , miért nevezzük ezeket az általános közoktatást végző iskolákat az alsóbb életkori kategóriákban is szakiskolának vagy szakközépiskolának; a szakiskolában a 1415 éves életkorúak közoktatását, a szakközépis kolában a 1418 évesek, sőt még fiatalabbak közoktatását is. Ez a kérdés nem egyszerűen elnevezésbeli probléma. Ezek az elnevezések egyúttal a tanulók pályaválasztását is determinálják. Hiszen az a gyermek, aki 14 évesen egy meghatározott szakiskolába vagy szakközépiskolába iratkozik be, általában ott is folytatja tanulmányait. Tehát eldöntötte a pályaválasztását is. Így csak formailag növeljük meg a pályaválasztás korhatárát. A közoktatási törvényjavaslatnak az az elképzelése pedig, hogy a szakközépiskola már a 10. vagy 12. életévben is megkezdhető, érthetetlen formai visszalépés, mivel ott a tanuló a 18. vagy 19. életévéig kizárólag általános közoktatásban vehet részt. A megcélzott oktatási rendszer világos és következetes alkalmazása esetén a szakiskolai oktatás 16 éves életkorban, a szakközépiskolai szakképzés pedig 18, esetleg 19 éves életkorban kezdődhet. Egyúttal ezekben az időpontokban kell megtörténjen a pályaválasztás is. A szakiskolai szakoktatás megkezdése előtti általános műveltséget biztosító ok tatást a közoktatási törvényjavaslat elnevezése szerint általános iskolának, a szakközépiskolai szakképzés megkezdése előtti általános középiskolai közoktatást valamilyenfajta középiskolának, esetleg az általunk javaslatba hozott reálgimnáziumnak vagy reá liskolának lehetne nevezni. Ezzel az elnevezésbeli módosítással mind a közoktatási, mind a szakoktatási rendszer világossá és egyértelművé válna. (19.40) Hangsúlyozni kell, hogy az elnevezések megváltoztatása nem részletkérdése a törvényjavaslatnak, hanem szemléleti következményekkel járó probléma, és azt is eldönti, hogy az idejétmúlt oktatási rendszer emlékeit - ha csak elnevezéseiben is, formailag is - továbbvisszüke, vagy megteremtjük az új tartalom és elnevezés összhangját. Tisztában vagyunk azzal, ho gy a szakképzés a közoktatás megújításához hasonlóan hosszabbrövidebb átmeneti időszak során fog átalakulni a megkívánt irányban. Az is világos, hogy a szakképzés átalakulását a gazdaság változásai döntő mértékben fogják befolyásolni. Mindezt figyelembe v éve indokolt, talán nélkülözhetetlen, hogy az oktatási törvények, amelyek a jövő
