Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)
2495 Figyelemre méltó újító kedvvel vezeti be a legnagyobb érdekszervezeteket a kimeneti szabályozást biztosító vizsgák ellenőrzésébe, a kimeneti szabályozás bevezetése pedig lehetővé teszi, hogy a szakképzés tartalma fe lszabaduljon az állami túlhatalom ellenőrzése alól, és korábban kirekesztett formák is elismerést nyerjenek. Végül pedig az országos képzési jegyzék kimunkálása lehetővé teszi a széles szakmai alapképzés biztosítását, ami mind a munkanélküliség által fenye getett fiataloknak, mind pedig a kiürüléssel küzdő, szűk profilú iskoláknak hasznára válhat. A fentiekben részletezett modern koncepció elolvasása után mégis azt kell mondanom, hogy a törvénytervezet a FIDESZ számára csupán fantomszerű, levegőben lógó elem ek halmaza, amely alkalmatlan a jelenlegi gondok kezelésére, így számunkra nem fogadható el. A szakmailag mégoly vonzó, modern, nyugateurópai elemek szövegbe foglalása sem mentesíthet bennünket a hétköznapok gondjai iránti érzékenységünktől és a fiatal ko rosztályokkal szemben érzett felelősségünktől. Nézzük most meg a javaslatot részletesebben! Kritikámban azonban csak a törvény által fölvetett legfontosabb problémákra kívánok kitérni - a részletekről a FIDESZfrakció tagjai a későbbiekben természetesen mé g szólni fognak. Először tehát a törvénytervezet egyik legkritikusabb pontjáról, a szakképzés és a közoktatás illeszkedéséről szeretnék beszélni - pontosabban azokról az illeszkedési nehézségekről, melyeket a kormányzat "daraboló" törvényalkotása hozott ma gával: először a foglalkoztatási törvényben szabályozni kívánta az iskolarendszeren kívüli szakképzést, majd a közoktatásitörvénytervezetben felrajzolta vízióját a közoktatásról, végül a szakképzési törvényben akarja külön szabályozni a szakképzés hátrama radt területeit. A tárgyalás alatt lévő tizenharmadik közoktatásitörvénytervezet egyik kitétele az, hogy 16 éves korhoz, illetve a tankötelezettség teljesítéséhez kívánja kötni a szakképzés elkezdését. Elvileg, persze, támogatható az olyan törekvés, amely az általános képzés utánra helyezi a szakképzés kezdetét, de számot kell vetnünk a valósággal is. Vajon a tervezet készítői végiggondoltáke, mely iskolatípus fogja a ma szakmunkásképzőbe járó, hátrányos helyzetű - és sokszor gyengébb képességű - gyerekek et még két évig iskolapadban tartani? Főleg akkor, hogyha ez a képzés nem fogja segíteni őket megélhetési gondjaik orvoslásában. Tisztelt képviselőtársaim! Önök között nem egy, komoly szakmai tapasztalatokkal rendelkező pedagógus vagy éppen szakképző iskol ában dolgozó tanár ül. El tudjáke önök képzelni, hogy a szakképző intézményekben nem lehet szakmát tanítani a harmadik osztályig? Lehetségesnek tartjáke, hogy az érettségire is felkészítő szakközépiskola az első két, elméleti évet követő gyakorlati oktat ás után sikeresen készíthet fel a felsőoktatási felvételire? El tudják képzelni, hogy a szakközépiskolai szakvizsgát csak egy ötödik, "ráadás"osztály elvégzése után tehetik le diákjaik? Ma még egyáltalán nem látható ennek az érettségi utáni szakmacsoportképzési évnek a modellje. Csupán illusztrációul idézném a világbanki szakképzési kísérlet által az érettségizett fiataloknak ötödévben kínált egyetlen szakmacsoportot: jegyvizsgáló, hajósnövendék, esztergályos, repülőgépszerelő… A felsorolás is érzékelte ti az elképzelés nyilvánvaló képtelenségét. Ismerve a tervezettől eltérően működő szakmunkásképző iskolát, és tudva, hogy a tervezetben felvázolt szakközépiskola modellje csak a Világbank és a Munkaügyi Minisztérium kísérleteiben él, nemleges választ kell adnom. Ez a törvénytervezet olyan iskolareformot jelent, amely a jelenlegi szakképző iskolatípusok mindegyikét működésének teljes átalakítására készteti. Ami pedig még nagyobb baj: a jelenleg működő típusokról - azaz a valóságról - a tervezet hallgat. A te rvezet alkotói minduntalan azzal hárították el a legfontosabb szakmai problémák komoly megvitatását, hogy a szakképzés majd a közoktatásitörvénytervezet iskolaszerkezeti koncepciójához
