Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2493 törvénytervezetben találhatók meg, pedig a szakképzés, különösen a tanulószerződés speciális helyezetet teremt a tanuló számára. A szakképzési törvényterv ezet szerint a gyakorlati képzésre vonatkozó írásbeli szerződést a gazdálkodó szervezet és a tanuló köti, illetve ők is bonthatják fel. Szülő jelenléte, egyetértése nem lenne szükséges. A szakmunkástanulók többsége a törvény teljes életbelépését követően a tanulószerződés megkötésekor csak 16 éves lene, tehát nem lenne nagykorú. Tanulmányainak első két évében így a szülői felelősség kérdése még nem kerülhető meg. Ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a fiatalkorú tanuló esetén a szerződés megkötése s esetleges felbontása is szülő jelenlétében és aláírása mellett történjék. Tisztelt Ház! Az ismertetett kifogások mellett a szakképzési törvénytervezet több pozitív elemet is tartalmaz számunkra. Egyetértünk azzal a törekvéssel, hogy a pályaválasztási kény szer a jelenlegi 14. életévről minimum a 16. életévre kerüljön. Ugyanakkor meg kell jegyezni, félő, hogy ez a jelenleg 14 éves korban történő pályaválasztási kényszer valójában nem fog megváltozni a jövőben sem. Ugyanis várható, hogy a szakképző intézménye k, már csak a közismereti tanáraik megtartása miatt is, fel fogják vállalni a 9. és 10. osztály oktatását, amire a közoktatási törvénytervezet lehetőséget is ad, s ezekbe az osztályokba azok a tanulók fognak jelentkezni, akik szakmát akarnak majd tanulni. Tehát a szakmunkás pálya választása ismét a 8. osztály után fog megtörténni. Az iskolai képzés idejének a meghosszabbítása foglalkoztatáspolitikai szempontból egyébként támogatható, hiszen a tanulók későbbi munkába állása csökkenti a munkaerőkínálatot, s így, ha csekély mértékben is, de enyhíthet a munkanélküliség gondjain. Indokolt és helyes az a szándék is, hogy az egyes szakmák elsajátításának időtartamát differenciáltan kell meghatározni, s különbséget kell tenni köztük a tekintetben is, hogy egyesekhe z érettségi, másokhoz alapvizsga kell, sőt, bizonyos szakmákhoz elegendő lehet csak a tankötelezettség teljesítése. Sajnos, az egyes szakmákat megnevező, s azokat szabályozó Országos Képzési Jegyzék jelenleg még nem ismeretes, azt miniszteri rendelet fogja majd kiadni. Mindenképpen szükséges lett volna az országos képzési jegyzéket a szakképzési törvénytervezet benyújtásának időpontjáig elkészíteni. Tisztelt Ház! Végezetül szeretnék néhány gondolatot elmondani az úgynevezett posztszekunderi szakképzésről: a középiskolai érettségi utáni fél felsőfokú képzésről, mely a fejlett ipari országokban igen elterjedt, s melyről ugyanakkor nincs szó e szakképzési törvénytervezetben. A korszerű oktatási rendszer és egy rugalmasabb foglalkoztatáspolitika egyaránt azt igé nyli, hogy az érettségi vizsgákat követően kialakuljon a szakképzésnek egy többlépcsős rendszere. (19.00) Ennek egyik alapvető formája az a gyakran nappali jellegű, iskolai rendszerű, különböző ideig tartó szakképzés, amely szakképesítést nyújt meghatározo tt irányba, és ugyanakkor automatikusan átmenetet biztosít a felsőoktatás irányába. NyugatEurópában, az Egyesült Államokban ennek a rendszernek a legszélesebb köre alakult ki, de néhány magyarországi főiskolán, illetve szakközépiskolában is megkezdődött e z a képzési forma. A legfőbb probléma e területen az, hogy e képzésre - ha azt főiskola végzi - nincs semmiféle intézményi támogatás, így kizárólag önköltséges rendszerű. Ennek következtében csak a jómódú családok gyermekei élhetnek e lehetőséggel. Furcsa anomália, hogy míg a szakközépiskolák ötödikhatodik osztályaiban, sőt, a magánvállalkozóknál is biztosítják az állami támogatást, addig az ugyanilyen képzés esetén a főiskoláknál nem. Az a javaslatunk, hogy az átképzési alapból ki kell alakítani az állami támogatás olyan egységes rendszerét e képzésre, amely a felsőoktatási intézményekre is vonatkozik.
