Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2490 a gyakorlati képzés keretében az ér dekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a munkajogi jogszabályok biztosítanak a munkavállalók részére." Ez a szabályozás így teljesen használhatatlan. Számos esetben ugyanis teljességgel bizonytalan, hogy melyek azo k a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogok, amelyek érdekvédelmet vagy munkavédelmet szabályoznak, mivel a Munka Törvénykönyvének ilyen című fejezetei nincsenek. Egy ilyen helyzet teljes jogbizonytalanságot szül, hiszen számtalan esetben előfordulhat, hogy a tanulóval foglalkozó gazdálkodószervezet megítélése szerint valamely jog nem érdekvédelmi jellegű, a tanuló szerint pedig igen. Kérdezem én: ki fogja ezt eldönteni? Különösképpen úgy eldönteni, hogy az egész országban egységes legyen a megítélés, és ne ahány munkahely és ahány tanuló, annyiféle értelmezés legyen. Éppen ezért megítélésünk szerint a szakképzésről szóló törvénytervezetet feltétlenül ki kell egészíteni egy olyan paragrafussal, amely egyenkénti tételes felsorolását adja azoknak a munkajog i szabályoknak, amelyek a tanuló gyakorlati képzése során alkalmazásra kerülnek. Ettől semmiképp sem lehet eltekinteni, mert először is jogbizonytalanság keletkezik. Lehetetlen helyzet ugyanis, hogy a tanuló keresgélje ki, s értelmezése szerint próbálja el dönteni, hogy a kérdéses munka törvénykönyvebeli paragrafus vonatkozike rá vagy sem. Másodszor: a szakképzési törvényt elsősorban nem jogászok forgatják, tehát ki kell szolgálnia az olvasót, és nem jogértelmezési feladatokat adni számára, amelyeket úgysem tud megoldani. Csak néhány példa az általam elmondottak bizonyítására. Első: az érdekvédelem kategóriájába tartozike a kollektív szerződés? Tehát vonatkozike a tanulóra? A Munka Törvénykönyvének 173. § (2) bekezdése szerint ugyanis a kollektí v szerződés a kártérítés mértékét megemelheti a Munka Törvénykönyvében megállapított mértékkel szemben. Kérdés: tanulószerződés esetén is megtehető ez? Vagy egy másik példa: a Munka Törvénykönyvének 77. §a szerint a munkavállalót megilleti az a védelem, m ely biztosítja, hogy tőle csak olyan nyilatkozat vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve rá nézve csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti. Vajon megilletie ez a védelem a tanulót is, különös tekintettel arra, ho gy a szakképzési törvénytervezet szerint a gazdálkodószervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetve pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. Számtalan példát lehetne még sorolni annak bizonyítására, hogy a tanulószerződés útján létrejött tanulóviszony munkajogi szabályozatlansága milyen következményekkel járna. A tanulószerződést kötött tanuló jogvédelme így teljesen bizonytalan s rendezetlen. E kérdéssel azért foglalkoztam hosszasabban most az általános vita során, mert ez t a problémát módosító indítvánnyal nem lehet megoldani. Ez a törvényelőkészítő feladata lett volna, s neki kell e hiányosságot pótolnia. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvénytervezet szerint az állam csak az elméleti, a szakmai elméleti és az iskolában szerzett gyakorlati képzés kötelezettségét, feltételeinek biztosítását vállalja magára. Ami az iskolában történő szakelméleti s gyakorlati oktatást illeti, a közoktatási törvényben tervezett oktatásfinanszírozási rendszer igen hátrányos helyzetbe hozza a szakképző iskolákat. Hiszen ha az állam csak az oktatási intézményekben dolgozók bérének a finanszírozását vállalja magára, úgy a szakképző intézményeknél jelentkező igen tetemes anyag, munkaeszköz, gép stb. költségének egyedüli finanszírozását az önkormán yzatok képtelenek lesznek biztosítani. Az erről alkotott véleményünket majd a közoktatási törvénytervezet vitája során fogjuk részletesen kifejteni. A szakképzési törvénytervezet szerint a gyakorlati oktatás meghatározó módon a gazdálkodószervezetek, válla latok, vállalkozók, szövetkezetek, kisiparosok stb. feladata lesz. E feladat ellátását, a gyakorlati oktatás feltételeinek a biztosítását segíti elő a már korábban hozott szakképzési hozzájárulásról és szakképzési alapról szóló törvény is. E törvényi kötel ezettség mellett
