Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
2472 (16.50) De egy közoktatási törvény nem is máról holnapra történő végrehajtással készül, nem ebből a célból és nem ezzel az elképzeléssel. Szerintem itt lenne az ideje és ebben a törvényben kellene a tankötelezettséget 18 évr e felemelni; egy három, öt, szükség szerint hatéves időszakban, de előre tervezhetőleg előírni, hogy a tankötelezettség hosszabb legyen és magasabb szintű, legalábbis tartalmilag hosszabb általános képzést nyújtson, és ezzel a jelenlegi gimnáziumi oktatá s színvonalára emeljük fel a közoktatás színvonalát, legalábbis idődimenzióban. Látszólag a tankötelezettség meghosszabbítása ellen szól az, hogy a fiatalkorúak további iskoláztatása nagyobb költséggel jár. Azonban fel kell hívni a figyelmet egy dologra, a mely ezt a nehézséget ellensúlyozni látszik. Nevezetesen arra, hogy, sajnos, tartósan munkaerőfelesleggel kell szembenéznünk. A klasszikus közgazdászok, vagy legalábbis az angol klasszikus iskolát itt Magyarországon egészen az 1940es évekig művelő közgaz dászok azt a receptet javasolták a tartósnak ígérkező munkaerőfelesleggel szemben, hogy az oktatási időt meg kell nyújtani. Sokkal hasznosabb az, ha a fiatalok két évvel tovább járnak iskolába, mintha két évvel korábban szorulnak munkanélkülisegélyre. Sa jnos ezzel a tendenciával hosszabb távon is szembe kell néznünk. Következésképp az ezzel kapcsolatos pénzügyi aggályok szerintem többékevésbé alaptalanok. Egy másik ellenvetés lehetne, hogy ez anyagi ellátás szempontjából jelentene túlzott terhet az orszá g és gazdasága számára. Ez sem áll fenn, mert ha az ország lakosságának demográfiai alakulását nézzük, akkor az elkövetkezendő évtizedekben egy olyan demográfiai lefelé irányuló hullámvölgy következik, amelyben - ha úgy tetszik, sajnálatos módon - fölös is kolai kapacitások fognak rendelkezésre állni. Tehát minden különösebb megterhelés nélkül lehetne ezen az átmeneti időszakon keresztüljutni, és reméljük, hogy mire ennek az átmeneti időszaknak a végére érünk, addigra az ország már sokkal jobb gazdasági körü lmények között lesz. Tehát épp a nehéz szakaszban ezek az anyagi vonatkozású gondok sokkal kevésbé lesznek kritikusak, mint ezt vélnénk. A másik dolog, amiről szeretnék szólni, az a törvénynek az intézményrendszerre és bizonyos külső szervezeti keretekre i rányultsága. Emellett a nagyon fontos tartalmi kérdések tulajdonképpen nem a törvényben rendeződnek, hanem miniszteri vagy kormányrendelet formájában jelennek meg. Rendkívül aggályosnak tartom, hogy kormányrendelet szabályozza az oktatás tartalmi részét. A tantervet és a minimális követelményeket kormányrendeleti szinten rendezzük. Elhangzott, hogy nem tehetjük ki az oktatási törvényt annak, hogy ciklusonként változzék. Nagyon aggályosnak tartanám, ha az egymást követő kormányok akár 15 éven belül kétszerh áromszor alapvetően megváltoztatnák a tantervi követelményeket. Ezért azt javasolnám, hogy mindezek a tartalmi követelmények a törvény mellékleteként, de a törvénnyel szorosan egybekötve jelenjenek meg a jogszabályok közepette. Végül a harmadik kérdés, ami ről szólni szeretnék - ha úgy tetszik - jogtechnikai, jogalkotási probléma. Nem ez az első jogszabály, amelyikkel szemben e tekintetben rendkívül súlyos aggályaim vannak. A törvényjavaslat ugyan az utolsó fejezetében foglalkozik bizonyos fogalmi meghatároz ásokkal. Most ezen is lehetne vitatkozni, hogy ez nem kívánkoznéke a törvény elejére, mert az a józan olvasó, aki elölről kezdi olvasni a jogszabályt mint egy könyvet, rögtön az elején tudná, hogy a kifejezések később mit foglalnak magukban. Így azonban f ogalma sincs, csak amikor már az egészet végigolvasta, akkor tudja meg, hogy az egyes fogalmak mit jelentenek. De ez inkább csak egy formai kérdés. Sokkal súlyosabb hibának ítélem, hogy egész csomó, a törvényben speciálisan használt fogalomnak hiányzik a m agyarázata. Nem lehet tudni, hogy mi rejlik a fogalom mögött. Ezeket a törvény szakkifejezésjellegűen használja, de nem mondja meg, hogy mit ért alatta. Nem szeretnék most példákat felhozni, de szerepel többször is a törvényben, például az alapvizsga. Az én olvasatomban nem derül ki, hogy mit ért alapvizsga alatt. De sorolhatnám, mert 1520 olyan
